A szent hajlék ünnepei

Feltöltve 2020/07/12 Szerző: -Sf-
Kategóriák: Szent Mózes hajlékának hírei

A szent hajlék két főünnepét az idén a következő renddel fogjuk megtartani:

  • Sárovi szent Szerafim ünnepén a szokásos módon, virrasztó istentisztelet szolgálunk: 2020. július 31-én 20.00 órai kezdettel.
  • Szent Magyar Mózes, a hajlék védőszentje ünnepén – augusztus 8-án, reggel 09.00 órakor szolgáljuk az ünnepi liturgiát.

Szent Mózes hajléka – a magyar orthodoxok központja

Feltöltve 2009/08/19 Szerző: -Sf-
Kategóriák: Szent Mózes hajlékának hírei


vnutro, lavá strana- iba pre ilustraciuEgyházközségünk alapító okirata 2007. december 21-én lett kiadva. Alapításának elsődleges célja, hogy térségünkben – Bodrogköz – az olyan magyar anyanyelvű emberek lelki igényét szolgálja, akik az Ortodox Egyház hagyományait követik. A híveket és az érdeklődőket összefogó helyül a nagy múltú Zemplén községet jelölte ki az egyházmegye vezetése, amely község egykor Zemplén Vármegye központja volt.

Itt működik a Szent Magyar Mózes kápolna, amelyet az egyházközség hivatalos megalapítására készülve, teljesen felújítottunk a hívek bőkezű adományaiból. 

Az itteni közösséget nem kizárólagosan csak a helyi lakosok alkotják, de mindazok, akik a környékünkön magukénak érzik és vallják az ortodox hitet. Ezen túl, mint információs központ is szolgál azok számára, akik csupán csak ismeretekhez szeretnének jutni, vagy közelebbről megismerkedni az Ortodoxiával – magyar nyelven.

E kettős célt szolgálva, igyekszünk lehetőségeink keretén belül, különféle kiadványok formájában, nyilvános istentiszteleteken, valamint honlapunkon keresztül, eleget tenni küldetésünknek. Az egyházközség a nagymihály-kassa egyházmegye kötelékében van – amelynek élén Főtisztelendő GYÖRGY, Nagymihály-Kassa érseke áll – önálló egyházközségi  státusszal rendelkezik, azzal a kitétellel, hogy az egyházközség mindenkori elöljárójának joghatósága kiterjed a Bodrogköz minden településére.

Nyilvános ünnepeink között kiemelkedő szerepet tölt be az évente megtartott Szent Mózes ünnepe, amikor nem csak a helyi, vagy a környék hívei, de szlovákok, románok, és magyarországi hívek, papok, szerzetesek is érkeznek Zemplénbe. Az istentisztelet nyelve az alapító okirat értelmében magyar, de mindig tekintettel vagyunk az összegyűlt hívek nemzetiségére és nyelvhasználatára is. 

A Szent Mózes egyházközség élén jelenleg Szerafim igumen atya áll.  A szent hajlék további és nem kevésbé fontos feladata még a szerzetesi élet újraélesztése egyházmegyénkben. Ezért, az eslődleges feladat mellett a szerzetesi életforma után érdeklődőket is szeretettel várjuk Szent Mózes hajlékába, amely a jövőben, Isten segítségével, valóságos monostorrá formálódhat.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk szerény kis hajlékunkba, valamint készséggel adunk tájékoztatást az esetlegesen felmerülő kérdések tekintetében is – hodigitria@gmail.com. Egyben a nemes lelki célok megvalósításának érdekében, és Isten dicsőségére, Szent Mózes hajléka számára nyújtott, mindennemű támogatást alázattal fogadunk.

A szent hajlék istentiszteleti rendje


Az Istenszülő ünnepét megelőzően

Feltöltve 2020/07/20 Szerző: -Sf-
Kategóriák: Szent Mózes hajlékának hírei

Ma (júl.21.) az Istenszülő Odigitria ikonjának ünnepe van. Három napon át küzdöttünk azért, hogy az előesti virrasztó istentiszteletre elkészüljünk az oltár mögötti a „Szűz a jellel” ikon felújításával.

Nagy örömünkre sikerült. Így a szent hajlék idei főünnepére az összes freskó megújult. Hála Istennek, az Istenszülő közbenjárásának, hogy mindez sikerült.

A reggeli zsolozsma után akathisztoszt szolgálunk az ünnep alkalmából, egybekötve az új ikon megszentelésével.

A boldogság feltétele

Feltöltve 2020/06/19 Szerző: -Sf-
Kategóriák: Szent Mózes hajlékának hírei

Krisztus boldognak nevezi a nincsteleneket, azokat, akik sírnak, akiket megbántanak. De boldognak nevezi azokat is, aki üldötést szenvednek hitükért. Jelen korszakunkban a vallástalan és esetleg magát hitetlennek valló emberek világában mindez absturdnak tűnhet. Márpedig hitetlen ember nincs. Mindenki hisz valamiben. Ez nem feltétlenül Isten létezése kell, hogy legyen, mert sokan hisznek a sorsban, a véletlenben, és még kitudja mi mindenben. Viszont a maguk módján hisznek valamiben – tehát nem hitetlenek.

A boldogság keresésében sok a megtévesztő út, sok a kereszteződés, ahol ha nem jó felé vesszük az irányt, akár egy életen át is loholhatunk, de a boldogsás soha nem fog velünk szembe jönni. Mindez nagy mértékben függ attól is, hogy kinek mit jelent boldognak lenni. Kit mi tesz boldoggá. Ebben az esetben a felsorolás nagyon hosszú lehet, mert sokan, sokféleképp látják és értelmezik a boldogságot.

A legtöbb ember a rövid, ideig tartó dolgokban látja a boldogságot, amiért sok mindenre képes, hogy akár csak egy röpke pillanatig is a maga módján boldog lehessen. Sajnos, az evilági javak, az élvezetek hajhászása soha nem teheti véglegesen boldoggá az embert. Amikor pedig a keresésbe belefáradt ember ezt – ha ugyan – észreveszi, sokszor ott áll kiégetten, csalódottan, mert felismerte, hogy az, amire feltette az egész életét, nem vezetett célra.

Nem mentes ezektől a csalódottságoktól a keresztény hívő ember sem, ha nem Krisztus szavai alapján keresi a boldogságot. Ezért nem ritka, hogy a krisztushívő ember is a magát hitetlennek vallóhoz hasonlóan értékeli életét.

De miről is beszél nekünk Kriszutus?

Ahhoz, hogy mindaz, akiket Krisztus felsorol a boldogságokkal kapcsolatban, boldog is legyen, kötődik egy feltétel, ami felett sokszor elsiklunk. Azt mondja Krisztus a felsorolás végén: „Boldogok vagytok, ha miattam…” /Mt 5,11/. Vagyis az Isten Fia miatt viseljük el mindazt a sok szenvedést és megaláztatást, megvetést és gúnyt, amit egy hívő embernek fel kell vállalnia üdvössége érdekében.

Aki pedig az emberektől várja a vigaszt a tiszteletet, a megbecsülést, az elismerést, annak szembesülnie kell a kegyetlen valósággal: öncélú szélmalomharcot vív önmaga és a világ ellen, és a boldogság messze elkerüli őt.

undefined

Valamikor még januárban elkezdtük a Triodion szolgálatát, és csak az elmúlt vasárnap fejeztük be azt a mindenszentek vasárnapjával. Ha a hiábavaló keresgélés helyett, vagy az arra szánt idő csak egy kis részét is az elmúlt időszak istentiszteleti szövegeinek szenteltük, megpróbálva valamit is megérteni mindabból, ami üdvösségünk érdekében történt, máris közelebb kerülhettünk a boldogság útjához.

Ez nem azt jelenti, hogy amennyiben vége a Triódion időszakának, akkor már mindent lekéstünk. A liturgikus év hátralevő részében is még sok példás esemény vár ránk. Ilyen a szentek ünnepe is, amikor egyes napokon jeles, életpéldájukban kiemelkedő szenterke emlékezünk, istentiszteletet szolgálunk, kérve közbenjárásukat ahhoz, hogy megtaláljuk az igazi boldogságot.

Egy ilyen ragyogó alkalom a jövő héten vár ránk, amikor szent Mózes hajlékában virrasztó istentiszteletet szolgálunk péntek /jún.26./ este a gyivejevói szentek közös ünnepének előestjén. Ahogy az lenni szokott, a virrasztó istentisztelet szent liturgia szolgálatával ér véget.

Az istentisztelet ideje alatt a szent hajlékban lejen lesz ai ikon, amelyben az összes gyivejevói szent ereklyéinek egy-egy része van. Nos, a bővízű lelki forrás készen áll, merítsünk hát belőle.

-Sf-

Ábrahám hite

Feltöltve 2020/06/16 Szerző: -Sf-
Kategóriák: Lelkiség

Pál apostol azt mondja, hogy az embernek az ő hite, mgigazulására válik, és mint az Istenben való csodálatos hit példájára, az igaz Ábrahámra mutat. Hit nélkül nem lehet Isten kedvében járni. Valamint senki sem fogja betartani Isten törvényeit, ha előzőleg nem hisz abban, hogy Ő egyáltalán létezik és, hogy Számára nem közömbos az Őt kereső.

Egébként is a hit nem szokatlan dolog. A hiten alapszik az emberek közötti összes kapcsolat. Egy fedél alatt élünk valakivel, ugyanazt tesszük, mert hisszük, hogy nem tesz nekünk semmi rosszat, és a nehéz pillanatokban nem fog elhayni bennünket. Hasonlóképp a hiten alapszik az ember kapcsolata az Istennel. Kezdetben, amikor Isten megteremtette az első embert, gazdag adományaival vette őt körül. Az emberek, elfogadván ezeket az adományokat, hittek abban, hogy még gazdagabb adományokban lesz részük. Nagyon könnyű volt hinni akkoriban. Éppen ezért olyan rettenetes a hitetlenség bűne, amelyet elkövettek az első emberek. A bűn egyszerre rontotta meg az embert és az egész világot is. És, ha ugyan Ádám számára a hit természetes dolognak számított, a hitetlenség pedig természetellenesnek, ugyanakkor Ábrahám számára, aki néhány évezreddel később élt, a hit valóságos küzdelemmé, megpróbáltatássá vált, amely felett nem győzünk csodálkozni.

Ábrahám, Isten parancsára elhagyta szülőföldjét, rokonait és egy ismeretlen vidékre indult. Nem kételkedett, amikor Isten megígérte, hogy tőle és Sárától, szinte százévesként, fiú fog születni. De nem ingott meg Ábrahám akkor sem, amikor Isten  ezt a rég várt fiúgyermeket égőáldozatként parancsolta neki felajánlani. A hitetlen azt mondja: „Micsoda esztelenség – elhagyni a szülőföldet az ismeretlennel szemben! Minlyen abszurd dolog – várni, hogy a százéves asszony szülni fog. És különösképp – micsoda fanatizmus – megölni és elégetni a saját fiát”!

Mi is, akik hívőknek valljuk magunkat, képtelenek vagyunk rezzenéstelenül olvasni ezekről. Azt szeretnénk hinni, hogy mindez csak egy példabeszéd. Viszont ez az esemény pontosan úgy történt, ahogyan azt a Biblia leírja:

Ábrahám felvitte a fiát a hegyre, megkötözte, rátette a fára és benne a késsel, felemelte a kezét. Ábrahám hitte, hogy Istentől rossz nem származhat. Hitte, hogy az ég és a föld Alkotója képes, és meg is változtatja a természet rendjét: késő öregségben gyermeket adhat, és ha az meghal, fel is támaszthatja. De Isten akaratát teljesíteni kell. Pontosan ez az akarat adja az életet, és csupán csak annak, aki Isten akaratában él, van reménysége megőrizni ezt az életet önmaga és felebarátai számára.

Ábrahám már felemelte a kést fia felett, amikor amikor Isten megállította az ő kezét. Ekképp igazult meg Ábrahám a hit által. Nem tettek által, mert önmagában ezekben a tettekben: a szülőföld elhagyása, a készség fia feláldozására – nincs bennük semmi dicséretreméltó, sem követendő. Ennek nagysága abban rejlik, hogy ő ezeket a tetteket Isten iránti engedelmességből, a Benne való hit által hajtotta végre.

Kérjük Istentől ezt a legfőbb kincset, a hitet, amely nélkül semmi sem hoz a világon hasznot. Fáradhatatlanul imádkozzunk, mint egykor az apostolok: „Uram, növeld bennünk a hitet”! És hisszük, hogy amikor majd látja, hogy valóban, mindennél jobban a világon szeretnénk megkapni azt, amit kérünk, akkor Ő nem taszít el bennünket.

azbyka.ru-sf-