március 2013 havi archívum

Nagyböjt második vasárnapja

2013/03/31

hrihorij PalamaSzent Gergely művelt ember volt, aki Áthosz Szent Hegyén kijárta a szerzetesség iskoláját, majd Isten, nyája pásztorává választotta őt. Élete teljes egészében megfelel annak a három fokos felmenetelnek, amiről Nüsszai Szent Gergely ír Mózessel kapcsolatban. Tanítása minden tekintetben kiemelkedő, így a Táborhegyi fényt illetően is.

Nem más ez, mint aroma dús bor a lelkileg érettek számára. Az egyszerű emberek számára Szent Gergely az erényesség tanításának tejét kínálta. Úgy, ahogyan azt egyszer egy angyal jelentette ki számára – a püspöki szolgálat kétféle sajátosságát: az angyal egy tejjel teli edényt nyújtott át Gergelynek, amely az ivás közben, fokozatosan aromás borrá változott.

Ez azt jelentette, hogy nem feltétlenül kell megtanítani mindenkit mindenre, hanem hozzámérni a tanítás szintjét a hallgatóság életének szintjéhez. Egyeseket a z egészséges tanítás tiszta tejével kell itatni, mint az újszülöttet. Másokat pedig, akik mér megerősödtek, tökéletesebbé váltak, – a nagy dogmák borával.

Megértve a szentet, ítéljük meg önmagunkat. Ne nyújtsuk ki kezünket addig a borral telt kehely után, amikor termetünknél fogva még a kezdetleges tanítás tejét kell innunk. Hanem inkább azt igyuk – hasznukra fordítva -, ami helyzetünknek megfelelően elő van írva, hogy ne szomorkodjunk a Táborhegy lábánál – amelyen Gergely az Úr dicsőségét látja -, és ne essünk a bálványimádás csapdájába, de fokozatosan haladjunk felfelé a hegyre, “ahonnét jön segítségem” (Zsoltár 120,1).

-Sf-

 

Második halottak szombatja

2013/03/29


ima az elhunytakértHolnap, március 11-én, ismét elhunytjainkra emlékezük a közös templomi szertartások során. 

Nem hiába hagyták meg az apostolok, hogy a félelmetes Titkok előtt megemlékezéseket végezzünk a elhunytjainkért: ők tudták, hogy nagy hasznára vállik ez az elhunytaknak, mert hatalmas jótétemény ez.  – Aranyszájú Szent János.

Történt egyszer, hogy Leonyid atya, az optyinai sztarecek egyik tanítványának, Pálnak, rettenetes halállal halt meg szülője, mégpedig öngyilkosság által…

A szerető fiú mélységes szomorúsággal vette ennek hírét. Nagy fájdalmát a sztarec elé tárta:

„Szülőm szerencsétlen halála számomra nagyon nehéz kereszt. Igen, én most keresztre feszítve érzem magam, melynek fájdalmai a sírig kísérnek. Előábrázolva a bűnösök számára a rettenetes örökkévalóságot, hol már nincs mód bűnbánatra, és ezért gyötrődöm az örök kíinszenvedés gondolatatától, mely szülőmre vár, a haldokló bűnbánata hiánya miatt. Mondd meg atyám, mivel vigasztalódhatom nagy bánatomban?”

Az atya ezt válaszolta: „Mind magadat, mind szülődet, ajánld Isten mindenható, mindenek felett bölcs akaratába. Ne kutasd a Felséges csodáit. A keserűség megbékélő mezején alázatos bölcsességgel igyekezz megerősíiteni magadat. A szeretet és fiúi kötelességed teljesítéséből következően, imádkozz a Jóságos Teremtőhöz.”

„De milyen formában imádkozzak az ilyenekért?”

„A jótétemény és okosság lelke szerint így imádkozz: Keresd, Uram, elveszett atyám lelkét: ha lehetséges, könyörülj rajta! A Te kimondhatatlan ítéleted szerint. Ne legyen elmarasztalásomra ezen könyörgésem. Azonban legyen meg a Te akaratod! A Magasságos jobbjába helyezve szívedet.”

Természetesen, nem Isten akarata volt az, ami szülőddel történt. De most annak Mindenható kezében van, Aki élet és halál ura, Aki üdvözít, kárhoztaba, polkolba taszít, vagy onnét kiemel. Ezért nem szükséges, hogy mértéken felül bánkódj. Azt mondod: „Szeretem szülőmet, ezért is bánkódom vígasztalhatatlanul.” – Helyes. Viszont Isten összehasonlíthatatlanul jobban szerette és szereti őt.  Ez azt jelenti, hogy számodra nem marad más, minthogy szülőd helyzetét az örökkévalóságban, Isten jóságába és irgalmába helyezd, aki ha úgy határoz, hogy irgalmaz a bűnösnek, ki ellenkezhet Vele?”.

A nagy kánon

2013/03/19

KRÉTAI SZENT ANDRÁS KÁNONJA A KIJEVI-BARLANGOMONOSTORBAN

A bűnbánati nagy kánon

2013/03/18

Krétai Szent András bűnbánati nagy kánonja.

A nagyböjt első hetének négy napján az esti zsolozsma magába foglalja a nagy kánon egyes részeit. Majd a böjt ötödik hetében a hajnali zsolozsmán a teljes kánont rendeli el  felolvasni az istentiszteleti rend. Valójában egy éjjeli virrasztásról van szó.

Tekintsünk bele a szövegbe, amely segít bennünket abban, hogy megvizsgáljuk tetteinket, és a bűnbánat gyümölcsét teremjük ezekben a napokban.

kanon

Ismétlődő vers: Irgalmazz nékem, Isten, irgalmazz nékem.

Irmosz: „Segítőm és pártfogóm lett üdvözülésemben az én Istenem és dicsőítem Őt, atyámnak Istene Ő, és magasztalom Őt, mert dicsőségesen megdicsőíttetett.”

Hol is kezdjem siratni nyomorult életemnek tetteit? Mily kezdetet adjak siralmaimnak óh Krisztus? De Te, mint könyörületes, add meg nékem vétkeim elengedését.
Jőjj nyomorult lelkem, és testeddel együtt tégy vallomást a mindenek Alkotója előtt; és ezentúl tartózkodj előbbi oktalanságodtól, és ajánld fel könnyeidet bűnbánattal Istennek.
Az elsőnek alkotott Ádámot engedetlenségben felülmúltam, s azért tudom, hogy bűneim elszakítottak Istentől, és az örök Mennyországnak gyönyörétől.
Óh jaj, én nyomorult lelkem, miért lettél hasonlóvá az első Évához? Rosszul láttál s meglakoltál keservesen; hozzáértél ama gyümölcsfához, s könnyelműen megízlelted az oktalanság ételét.
Valóságos Éva helyett eszmei Éva lett nékem, a testies szenvedélyes gondolat, mely édeset mutat ugyan, de mindenkor keserűt ízleltet velem.
Méltán száműzetett az Édenből Ádám, mivel nem tartotta meg egy parancsolatodat, Üdvözítő. Mit kell nékem elszenvednem, aki mindenestől elvetettem az éltető igéidet?
Felülmúlva Káin gyilkosságát, önként lettem gyilkosává lelkiismeretemnek; mert fölgerjesztettem a testet, és megtámadtam azt gonosz tetteimmel.
Ábel igazságát nem követtem óh Jézusom, Néked kedves ajándékot soha fel nem ajánlottam, sem istenes cselekedeteket, sem tiszta áldozatokat, sem feddhetetlen életet.
Miként Káin, óh nyomorult lelkem, a mindenek Alkotójának mi is csupán undok tetteket, elvetendő áldozatot és haszontalan életet mutattunk be, s azért el is ítéltettünk.
A sarat életrekeltvén óh Alkotó, húst és csontokat, lehelletet és életet adtál nékem. Teremtőm és Megváltóm és Bírám, fogadjál be engem a bűnbánót.
Megvallom Néked óh Üdvözítő, bűneimet, amelyeket elkövettem, és lelki és testi sebeimet, amelyeket belső gyilkos gondolatok, latrok módján ejtettek énrajtam.
Bár vétkeztem, Üdvözítő, mégis tudom, hogy Te Emberszerető vagy; együttérzőn fenyítesz meg, és készséggel kegyelmezel; meglátod a könnyezőt, és mint Atya elősietsz, fogadni a tékozlót.
Aki ajtód elé vetettem magamat, vénségemre ne vess engem az alvilág mélységébe, Üdvözítőm, hanem Emberszeretőként, végem előtt add meg nékem vétkeim elengedését.
Mint rablók kezébe, úgy estem én rabul gondolataimnak, súlyosan megsebeztettem tőlük, és sebek borítottak el engem. De Te Krisztus Üdvözítő, jöjj hozzám és adj gyógyulást nékem.
Látván engem messziről a pap, elhaladt mellettem, s a lévita midőn látott nyomorúságomban, megvetett mint mezítelent. Te azonban, Máriából támadt Jézus, jöjj és könyörülj meg rajtam.
Istennek Báránya, aki elveszed a mindenek bűneit, vedd le rólam a bűn súlyos bilincseit, és mint könyörületes, add meg nékem vétkeim elengedését.
Itt a bűnbánat ideje, Hozzád járulok a Teremtőmhöz; vedd le rólam a bűn súlyos bilincseit, és mint könyörületes, add meg nékem vétkeim elengedését.
Ne utálj meg engem, Üdvözítő, és ne vess el a Te színed elől; vedd le rólam a bűn súlyos bilincseit, és mint könyörületes, add meg nékem vétkeim elengedését.
Szándékos és szándéktalan vétkeimet, a nyilvánosakat és a titkosakat, ismerteket és ismeretleneket, valamennyit bocsásd meg mint Isten, Üdvözítő, könyörülj énrajtam és üdvözíts engem.
Ifjúságom óta parancsaidat megszegtem óh Krisztusom, és egész életemet szenvedélyekben, gondatlanul és restül töltöttem el. Ezért így kiáltok Hozzád Üdvözítő: Életemnek végén, Te üdvözíts engem.
Lelkemnek vagyonát tékozlóan elköltöttem, híján vagyok a jámbor erényeknek, és éhezve így kiáltok: Óh könyörületnek Atyja, Te siess és könyörülj meg rajtam.
Leborulok Teelőtted Jézus, vétkeztem Ellened, könyörülj énrajtam; vedd le rólam a bűn súlyos bilincseit, és mint könyörületes, add nékem a bűnbánat könnyeit.
Ne ítélkezz énfelettem, előhozva tetteimet, számonkérve szavaimat, vádolva szándékaimat; de elnézve kegyelmedben hitványságaimat, üdvözíts engem óh Mindenható.

(Szentéletű Egyiptomi Máriának:)

Ismétlődő vers: Szentéletű Mária anyánk, esedezzél Istenhez érettünk.

Add nékem a fentről való, és isteni eredetű, fényt sugárzó kegyelmedet, hogy elkerüljem a szenvedélyek sötétségét, és buzgóan énekeljem óh Mária, életed tündöklő hőstetteit.
Alávetetted magadat Krisztus isteni törvényeinek, Őhozzá járultál, s elhagyván a gyönyöröknek zabolátlan ösztöneit, egyként vittél véghez minden erényt igaz áhítattal.

(Krétai Szt. Andrásnak:)

Ismétlődő vers: Szentéletű András atyánk, esedezzél Istenhez érettünk.

Esedezéseid által ments meg minket, a becstelen szenvedélyektől, és könyörgünk Hozzád óh dicső Szent András, Krisztus Országának részeseivé tégy minket, kik hittel és szeretettel magasztalunk Téged.

Dicsőség . . .

Lényegfölötti Háromság, akit Egységben imádunk, vedd le rólam a bűn súlyos bilincseit, és mint könyörületes, add nékem a bűnbánat könnyeit.

Most és mindenkor . . . (Theotokion:)

Istennek Szülője, magasztalóidnak reménysége és oltalma, vedd le rólam a bűn súlyos bilincseit, és mint tisztaságos Nagyasszony, fogadj engem a bűnbánót.

A lelki küzdőtér kapujában

2013/03/17

Ma, a megbocsátás vasárnapján, megkezdjük a nagyböjtöt. Az alkonyati zsolozsma megnyitja számunkra lelki küzdőtér kapuját. Lépjünk be rajta szent elhatározással, hogy a megtartóztatás gyümölcseivel ékeskedve, méltó és lelkileg illatos termést hozzunk Krisztus Istenünk ünnepi asztalára, a szentséges Pászka ünnepén.

syrop

A böjtnek idejét kezdjük meg derűsen, és lelki küzdelembe indulva, tisztítsuk meg lelkünket, és mossuk meg testünket; …hogy méltók legyünk mindannyian, látni Krisztus Istenünknek tisztaságos szenvedését, és lélekben örvendezve, a szentséges Húsvétot is.

– az alkonyati szolgálatból-

Vajhagyó vasárnap

2013/03/16

Halottak szombatja

2013/03/08

IMG_3086_tsv_mAz idén az első közös halottak szombatja ezen a héten – 2016. március 5.-én lesz, a hagyomány szerint Húshagyó szombaton. Ezt a napot az Egyház az összes, Ádámtól napjainkig elhunyt atyáink, testvéreink emlékének szenteli.

A keresztény hagyományban a halottak emlékezetének szentelt napok külön helyet foglalnak el. Egybehangzóan a keresztény tanítással, az ember halála nem szünteti meg a szeretet azon kötelékeit, melyek még életében kötöttek bennünket hozzá. Ennek folytatása megmutatkozik a halottakért végzett közös, imádságos megemlékezésekben. Itt alá kell húznunk a Szentírás azon szavait, miszerint: „Ő nem a holtak Istene, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.” Lk 20,38. Mert Krisztus meghalt és feltámadt, hogy élők és holtak felett uralkodjon.

Ezért a halottakért végzett imádság a szeretet nagyon fontos cselekedetének számít. Ezért az Egyáz külön erre a célra jelölt ki több napot is az esztendő folyamán. Ezek közül az első a Húshagyó szombat, majd a Nagyböjt második, harmadik és negyedik szombatja. Majd a Fényes hét keddje, tehát Húsvét utáni kedd, az ötödik pedig a Pünkösd előtti szombat. Idetartozik még az őszi időszakban, októberben a Szent Demeter ünnepét megelőző szombat. Ez mindig október 26-át megelőző szombaton van. Ezeken a napokon nyilvános halotti megemlékezéseket, istentiszteletet végzünk a templomban, valamint a tisztelet jeléül felkeressük elhunyt szeretteink sírjait.

Mivel a Nagyböjt hétköznapjain nem végez az Egyház liturgiát – sem élőkért, sem holtakért – de, hogy ne maradjanak elhunytjaink az Egyház, üdvözítő közbenjárása nélkül, ezért lett elrendelve a közös halotti megemlékezés többnyire a Nagyböjt időszakában.

A zsidóknál a szombat volt az ünnepi pihenő nap. Krisztus Feltámadása az új Izráel kezdetét indította el: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul lefoglalt nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből világosságra hívott titeket.” (1Péter 2,9). A hét befejező napja a vasárnap lett a keresztények ünnepe éppen Krisztus Feltámadása miatt. Vasárnap a keresztények közös imádságos együttléte a templomban a szent Liturgán, a tisztes pihenés napja. A szombat a Mennyországban való örömteli nyugalom szimbólumává vált a földiek számára: „Ezért maradt meg a szombati nyugalom Isten népe számára. Aki ugyanis belép az Ő nyugalmába, az abbahagyja munkáját, mint Isten a magáét.” (Zsid 4,9-10).

Innét a szokás, beleépülve az Egyház hagyományába, hogy erre az alkalomra rendelt halotti megemlékezéseket végzünk elhunyt szeretteinkért. Ennek alapjait már az első században megtaláljuk, amiértis a szent atyák ezt az apostoloktól átvéve, számunkra így rendelték el. Ezért imádkozik erőteljesen az Egyház ezeken a napokon minden elhunyt gyermekéért, hogy mint a Mennyország választottai, méltóak legyenek a boldog és örök életre.