A szenthegyi zarándoklat – II.


dim.s.chramMicsoda magasztos épület! Itt minden a régi időkről mesél. Szinte visszatértünk a múltba. Sokszor képzeltem el a képek alapján, de egyik elképzelés sem felel meg a valóságnak. Talán nem szükséges mondanom, első utunk a templomon belül Szent Demeter ereklyéihez vezetett. Egy kis kápolnában van elhelyezve az ezüst koporsó, amelynél nem szűnik meg soha a zarándokok sora. A világ minden részéről jönnek az emberek, hogy tiszteletüket tegyék Szent Demeter ereklyéinél. Sok más szentnek az ereklyéje is megtalálható a templomban. Bizony, amíg a hatalmas templomot felfedeztük, jó sok idő telt el. Elérkezett az esti istentisztelet ideje. Érdekes volt a görög hagyomány szerinti szertatást élőben hallgatni.

33. Fotios, ktorého nám Boh poslal na pomoc v Solúni

Mint minden zarándoklat során az lenni szokott, most sem volt másképp: megismerkedtünk helyi emberekkel, – akik közül  egyet meg kell említenem. Egy fiatal, főiskolás fiú segített bennünket az eligazodásban, akinek a későbbiekben sokat köszönhettünk. És talán a nevét is érdemes megemlíteni, mivel noha sokaknak nem, de akik ismerik a hazánk területére érkező hittérítők történetét, azok számára nem ismeretlen a Fótios név. Ezt a mi új ismerősünket pedig pont így hívják. Milyen kedves volt a felfedezés, hogy pont úgy hívják őt is, mint a hajdani patriarchát, aki elküldte hozzánk a thesszaloniki testvérpárt, Szent Cirillt és Metódot!

Fótiosznak köszönhetően részletesen megismerhettük a templomot. Az esti istentisztelet után még sokáig nézelődtünk a templomban, mígnem két szerzetessel találkoztunk, akikről azonnal látszott, hogy szláv eredetűek. Ezért nem volt nyelvi akadály, azonnal ismerkedni kezdtünk. Kiderült, hogy Fehéroroszországból jöttek, és egy teljes hónapot töltöttek el a Szent Hegyen. Nekik köszönhetően, noha már későre járt, eljutottunk még aznap este a város székesegyházába, amely a nagy egyházatya, Palamasz Szent Gergely nevét viseli.

07. chrám sv. Grigoria Palamu

Érdekes felfedezés volt számunkra, hogy a templomok éjszakába nyúlóan nyitva vannak, és sohasem üresek. Micsoda meglepetés volt számunkra, amikor megtudtuk, hogy a késő esti idő ellenére kinyitják nekünk azt a helyiséget, ahol Szent Gergely érsek ereklyéi nyugszanak! Miután hódoltunk az ereklye előtt, a templom sarkában helyet foglaltunk és sokáig beszélgettünk új ismerőseinkkel.

Ebből a templomból Thesszaloniki Szent Dávid monostorába mentünk, akiről azt tudjuk, hogy szigorú aszkézisben élt, amiért Isten csodatevő erővel ajándékozta meg őt, valamint eljutott a szenvedélymentességre.  Ennyi kegyelem után, noha az egésznapi utazástól fáradtan, de szárnyalt a lelkünk. Sokáig tartott, amíg elváltunk a testvérektől, akik elkísértek bennünket egész a szállodáig, hogy mint akik először járunk ebben a hatalmas városban, el ne tévedjünk. Boldogan tértünk nyugovóra a szállodai szobában, hiszen annyi sok szép lelki dologban volt részünk a rövid ittlétünk alatt.

Miután elvégeztük az esti szabályzatot, hálával eltelt szívvel vártuk a következő napot, hogy ismét elmehessünk Szent Demeter templomába a vasárnapi istentiszteletre. Alvásra nem sok idő jutott, mivel ott akartunk lenni a hajnali istentiszteleten is, ahol újra találkoztunk kedves ismerősünkkel, Fótiosszal. A szent liturgia után barátunknak köszönhetően mi is részesedhettünk a csodában. Ugyanis az oltárban kaptunk abból a műróból, ami Szent Demeter ereklyéiből árad. Talán mondani sem kell, mekkora boldogság volt ez számunkra. Elhozhattuk magunkkal a szent áldását, és Szent Demeter ünnepén a hazai hívek is részesülhettek ebben az áldásban.

Számunkra sok érdekes dolgot adott a vasárnapi istentisztelet, amelyen rengetegen vettek részt úgy helyiek, mint zarándokok, avagy turisták. Ez az idő, amit zarándoklatunk kezdetén itt, Thesszalonikiben tölthettünk, nagyon jó lelki ráhangolódás volt utunk folytatásához a Szent Hegy felé. Dél körül, amikor befejeződött az istentisztelet, elmentünk a szállodába, hogy összeszedve dolgainkat, taxiba szálljunk és elmenjünk az állomásra, ahonnét háromórás buszozás után megérkeztünk a Szent Hegy bejáratához, a kikötővárosba, Ouranopoliba.

Explore posts in the same categories: Zarándoklatok emlékei

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: