Szent Cirill és Metód


Május 11/24

(az ikon Szent Cirill és Metód hazánk területére való  érkezését ábrázolja)

cm-fogadás

Az idei ünnep jubileum helyi Egyházunk számára, mivel az idén ünnepeljük a szent testvérek hazánk területére való érkezésének 1150. évfordulóját.

Patriarcha-BartolomejEbből az alkalomból ellátogatott hozzánk Őszentsége I. Bartolomeiosz, Konstantinápoly patriarchája, akinek néhai elődje, Photiosz, elküldte hozzánk Szent Cirillt és Metódot. Őszentsége úgy Morva, mint hazánk területén, különböző helyeken fog istentiszteletet szolgálni, valamint mindkét ország világi vezetőivel is találkozik.

Egyházmegyénkben, amelynek része Szent Mózes hajléka is, vasárnap, május 26-án, délután 16.00 órakor a kassai Istenszülő Elszenderedésének és Irgalmas Szent János, alexandriai patriarcha tiszteletére szentelt katedrálisban találkozik a papsággal és a hívekkel, ahol doxológiát fog szolgálni.

Cirill (i. sz. 827—869), akit eredetileg Konstantinnak vagy Konsztantinosznak hívtak, valamint Metód (i. sz. 825—885) előkelő származású családban született a görögországi Szalonikiben. Szaloniki akkor kétnyelvű város volt: a lakosok görögül és egy fajta szláv nyelven beszéltek. Lehetséges, hogy a nagyszámú szláv lakosság, valamint a város és a környező szláv közösségek lakosai között fennálló szoros kapcsolat által tett szert Cirill és Metód a délszláv nyelvek alapos ismeretére. Metód egyik életrajzírója még azt is megemlíti, hogy édesanyjuk szláv származású volt.

Apja halála után Cirill Konstantinápolyba ment, a Bizánci Birodalom fővárosába. Itt a császári egyetemen végezte tanulmányait, és kiváló oktatókkal került kapcsolatba. Kelet legnevezetesebb egyházi épületének, a Hagia Sophiának a könyvtárosa lett, később pedig filozófiaprofesszorként működött. Tanulmányi eredményeiért Cirill elnyerte a Filozófus becenevet.

Időközben Metód ugyanolyan életpályára törekedett, mint apja: politikai tisztségre. Elérte az archontoszi (’vezetői’) rangot a Bizánci Birodalom egy szlávok lakta, határ menti közigazgatási egysége fölött. Ám kolostorba vonult a kis-ázsiai Bithüniában (Bitíniában). Cirill i. sz. 855-ben csatlakozott hozzá.

Időszámításunk szerint 860-ban Konstantinápoly pátriárkája külföldi misszióra küldte a két testvért, mégpedig a kazárokhoz. A kazárok a Fekete-tengertől északkeletre éltek, és még bizonytalanok voltak abban, hogy milyen vallást vegyenek fel: az iszlámot, a judaizmust vagy a kereszténységet. Cirill odafelé vezető útján egy ideig Khersonban, a Krím-félszigeten tartózkodott. Néhány tudós úgy véli, hogy itt tanult meg héberül és szamaritánus nyelven, és itt készített fordítást a héber nyelvtanról a kazárok nyelvére.

Meghívás érkezik Moráviából

Időszámításunk szerint 862-ben Rasztiszláv, morva fejedelem kérést intézett III. Mihály (Mikháél) bizánci császárhoz — melyet a bevezető bekezdésben már idéztünk —, hogy küldjön neki tanárokat, akik jártasak a Szentírásban. (Morávia a mai Csehország keleti részét, Szlovákia nyugati részét és Magyarország nyugati részét foglalta magában.) Morávia szláv nyelven beszélő lakossága a Keleti Frank Királyságból (a mai Németországból és Ausztriából) érkezett misszionáriusok révén már megismerkedett az egyház tanításaival. Rasztiszláv azonban aggódott a germán törzsek politikai és egyházi befolyása miatt. Azt remélte, hogy a Konstantinápollyal létesített vallási kötelékek segítenek majd abban, hogy nemzete politikailag és vallásilag független maradjon.

A császár úgy döntött, hogy Metódot és Cirillt küldi Moráviába. Végzettségüket, ismeretüket és nyelvi készségüket tekintve a két testvér kellőképpen felszerelt volt arra, hogy elvégezze ezt a küldetést. Egy kilencedik századi életrajzíró azt állítja, hogy a császár így érvelt, amikor buzdította őket, hogy menjenek el Moráviába: „ti szalonikiak vagytok, és a szalonikiak mind tisztán beszélik a szlávok nyelvét.”

Ábécé és bibliafordítás születik

Cirill az indulásuk előtt hónapokon át azáltal készült a misszióra, hogy létrehozott egy írásrendszert a szlávoknak. Állítólag jó füle volt a fonetikához, így aztán görög és héber betűkkel próbálta leírni az egyes szláv* hangokat. Néhány kutató szerint már évek óta folyamatosan dolgozott azon, hogy lefektesse egy ilyen ábécé alapját. Még mindig bizonytalanság övezi, hogy pontosan milyen volt az az ábécé, amit Cirill talált ki. (Lásd a „Cirill vagy glagolita?” című bekeretezett részt.)

Ezzel egy időben Cirill egy gyors bibliafordítási programba kezdett. A legenda szerint azzal kezdte, hogy az újonnan kialakított ábécé segítségével görögről lefordította szláv nyelvre János evangéliumának első szavait: „Kezdetben volt az Ige . . .” Cirill aztán lefordította mind a négy evangéliumot, Pál leveleit és a Zsoltárok könyvét.

De vajon egyedül végezte ezt a feladatot? Minden valószínűség szerint Metód segített neki. Sőt, a The Cambridge Medieval History című könyv kijelenti: „Az látszik elképzelhetőnek, hogy mások is segítettek [Cirillnek], akik elsősorban szláv származásúak lehettek, de görög oktatásban részesültek. Ha megvizsgáljuk a legrégibb fordításokat . . . , akkor azokban kiváló bizonyítékát látjuk annak, hogy igen kifinomult szláv nyelvet használtak, és ez csakis annak tudható be, hogy a munkában részt vevő személyek maguk is szlávok voltak.” A Biblia többi részét Metód fejezte be később, ahogy azt majd látni fogjuk.

„Sólyomra támadó hollókként”

Időszámításunk szerint 863-ban Cirill és Metód megkezdte misszióját Moráviában, ahol meleg fogadtatásban részesültek. Munkájuk többek között azt jelentette, hogy egy csoport helybeli embert megtanítottak az újonnan kitalált szláv írásrendszerre, valamint fordították a Bibliát és liturgikus szövegeket.

Ám egyik sem volt könnyű feladat. Moráviában a frank papság erőteljesen ellenezte a szláv nyelv használatát. Ragaszkodtak a triglossziához, vagyis ahhoz, hogy az imádatban csak három nyelv fogadható el: a latin, a görög és a héber. A két testvér i. sz. 867-ben Rómába utazott abban a reményben, hogy a pápa támogatni fogja újonnan kialakított írott nyelvüket.

Útközben, amikor Velencébe értek, Cirill és Metód újból találkozott a triglosszia híveivel, egy csoport latinul beszélő pappal. Cirill életéről írva egy középkori író arról számol be, hogy a helyi püspökök, papok és szerzetesek „sólyomra támadó hollókként” csaptak le rá. E beszámoló szerint Cirill erre úgy reagált, hogy idézte az 1Korintus 14:8, 9-et: „És ha a trombita bizonytalan hangot ád, ki fog harcra készülődni? Így ti is, ha a nyelveken való beszéléskor világos beszédet nem mondtok, hogyan fogják megérteni, hogy mit beszéltek? Csak a levegőbe beszélnétek!”

Amikor a két testvér végül Rómába ért, II. Adorján (II. Hadrián) pápa jóváhagyta a szláv nyelv használatát. Hónapokkal később, amikor még mindig Rómában tartózkodtak, Cirill súlyosan megbetegedett. Alig két hónapra rá, 42 éves korában elhunyt.

II. Adorján pápa ösztönözte Metódot, hogy térjen vissza Moráviába, és folytassa a munkát Nyitra városának közelében (amely ma Szlovákiában van). Mivel a pápa szeretett volna erőteljesebb befolyást gyakorolni a terület felett, ezért Metódnak olyan leveleket adott, melyekben jóváhagyta a szláv nyelv használatát, Metódot pedig kinevezte érseknek. Ám i. sz. 870-ben a frank Ermanrich püspök a nyitrai Szvatopluk fejedelem segítségével elfogta Metódot, s két és fél évre kolostorba záratta a mai Németország délkeleti részén. Végül II. Adorján utódja, VIII. János pápa parancsot adott Metód szabadon bocsátására, akinek újra joghatósága alá került az egyházmegyéje, és ugyanakkor biztosította őt pápai támogatása felől a szláv nyelv imádatban való használatában.

A frank papság részéről viszont folytatódott az ellenállás. Metódnak sikerült megvédenie magát, amikor eretnekséggel vádolták, és végül elérte, hogy VIII. János pápa egy bullában egyértelműen engedélyezze, hogy az egyházban használják a szláv nyelvet.

Maradandó örökség

Metód i. sz. 885-ben bekövetkezett halála után a tanítványait frank ellenfeleik kiűzték Moráviából. Csehországban, Lengyelország déli részén és Bulgáriában kerestek menedéket. Így aztán Cirill és Metód munkássága folytatódott és terjedt. A szláv nyelv — melynek e két testvér adott írott és maradandóbb formát — virágzott, fejlődött, később pedig több változata jött létre. Ma már 13 nyelv és sok különböző nyelvjárás tartozik a szláv nyelvek közé.

Ezenkívül azoknak a bátor erőfeszítéseknek az eredménye, melyeket Cirill és Metód a bibliafordítás terén tett, látható a Szentírás ma elérhető, sokféle szláv fordításában. Szláv nyelveken beszélők milliói merítenek hasznot abból, hogy Isten Szavát a saját nyelvükön is olvashatják. Az ádáz ellenállás dacára mennyire igazak e szavak: „Istenünk beszéde mindörökre megmarad!” (Ézsaiás 40:8).

-admin-

Explore posts in the same categories: Ünnepek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: