Aranyszájú Szent János ereklyéinek átvitele


január 27/ február 9

Az Egyház nagy tanítója és püspöke, 407-ben a Fekete-tenger legtávolibb részén, Kománában, útközben hunyt el, száműzetésének helyszíne felé haladva, ahová Eudoxia császárnő keresete miatt került. Azért, mert bátorkodott szóvá tenni a császári udvar erkölcstelen életét Konstantinápolyban. Tiszteletreméltó ereklyéinek átvitele a császárvárosba, 438-ban volt, harminc évvel a püspök halála után, II. Teodóz császár uralkodása idején.

Aranyszájú Szent János a nép hatalmas szeretetének és mélységes tiszteletének örvendett. Az idő előtti halála miatt érzett fájdalom elevenen élt a keresztény emberek szívében. János püspök tanítványa, Prokol, konstantinápolyi patriarcha (434-447), aki az istentiszteletet vezette a Szent Bölcsesség székesegyházban, dicsőítő beszédet mondott János püspökről, mondván:

“Ó, János! Sok szenvedéssel volt teli életed, de dicső volt halálod, boldog a sír, amely befogadott, és Urunk, Jézus Krisztus kegyelméből és irgalmából, gazdag a jutalmad. Ó, kegyelem, amely legyőzte a határokat, helyet és időt! A szeretet legyőzte a helyet, a határokat eltörölte a feledhetetlen emlék, és a hely nem korlátozhatta a püspök csodáit”.

A jelenlévők mélyen meghatódva Prokol szavaitól, ki sem várták a beszéd végét, hanem egyöntetűen kérlelni kezdték a Patriarchát, hogy járjon közben a császárnál, hogy János püspök ereklyéit átvigyék Konstantinápolyba.

A császár, miután meggyőzte őt Prokol püspök, beleegyezett, és megparancsolta, hogy János püspök ereklyéit vigyék a császárvárosba.  Azonban, a császár küldöttei sehogyan sem voltak képesek kiemelni János ereklyéit mindaddig, amíg a császár, meg nem értette tévedését és nem küldött levelet János püspökhöz, amelyben alázatosan bocsánatot kért tőle, úgy a maga, mint Eudoxia, az ő anyja nevében, aki a száműzetést kieszközölte.

A levelet felolvasták János sírjánál, és ezek után, könnyen ki tudták emelni az ereklyét. Hajóra tették, és elvitték a fővárosba. Szent Irén vértanúnő templomába vitték a koporsót. Miután a Patriarcha felnyitotta: János püspök teste enyészetlennek bizonyult. A császár sírva borult a koporsóra, bocsánatért könyörögve. A nép, az egész éjszakát és a másnapot is a templomban töltötte. Reggel az ereklyét átvitték az Apostolok templomába. A nép felkiáltott: “Foglald el trónodat, atyánk!” Akkor a Prokol patriarcha és a papság, akik a koporsó mellett álltak, meglátták, hogy miként nyitja ki száját János püspök azt mondván: “Békesség mindnyájatoknak”.

A IX. században, Aranyszájú Szent János ereklyéi átvitelének emlékére, liturgikus énekeket írtak.

Explore posts in the same categories: Szentek élete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: