Szentéletű Görög Maximosz


január 21/február 3

Szentéletű Görög Maximosz valódi neve Mihailosz Trivolisz volt. 1470 körül született a görögországi Arta városában (ma Albánia területére esik) előkelő családban, mely egykor közel állt a császári házhoz. Tanulmányait Itáliában végezte: nyelveket és filozófiát hallgatott Firenze, Pádova, Bologna és Milánó egyetemein, s személyes ismeretségben állt a kor számos humanistájával, például dolgozott Pico della Mirandola munkatársaként is. Különösen nagy hatást gyakorolt a fiatal Trivoliszra Girolamo Savanarola. 1498-ban Mihailosz tanúja volt Savanarola megégetésének, s valószínűleg Savanarola hatására 1502-ben bevonul a firenzei Szent. Márk kolostorba (a kolostor vezetője haláláig maga Savanarola volt). Három évvel (más források szerint öt évvel) később azonban Mihailosz Trivolisz életében éles fordulat következett: átkeresztelkedik orthodoxnak és szerzetesi fogadalmat tesz az Áthosz-hegyi Vatopedion kolostorban.

1518-ban III Vaszilij nagyfejedelem kérésére a kolostor szerzetesei Maximot a Ruszba küldik, hogy fordítsa le a magyarázatokkal ellátott Zsoltárok könyvét. Szentéletű Görög Maximosz fordítói munkája során egyszerre tanulta és használta az orosz nyelvet. A munka befejezése után Danyil metropolita nem engedte, hogy hazatérjen, hanem új munkákkal bízta meg. Szentéletű Maxim ekzegetikai, teológiai és erkölcsi-leleplező műveket írt, egybevetette az orosz istentiszteleti könyveket a görögökkel és kijavította õket.

1525 újabb változást hoz Szentéletű Maximosz életében: az istentiszteleti könyvek eltorzításával vádolják meg. Szentéletû Maximosz fordításaiban, javításaiban valóban voltak pontatlanságok, amelyek befolyásolták a szöveg értelmét, néhány változtatása pedig a hittanító megfogalmazások eretnek értelmezésének lehetőségét rejtette magában. A vádak túlnyomó része azonban vagy az orosz nyelv nyelvtani és stilisztikai árnyalatainak nem megfelelő ismeretéből, vagy a másolók hibáiból eredtek. Maximosz néhány javításához – vagy a probléma nem kellő megértése vagy a naivitása miatt – továbbra is ragaszkodott, ami oda vezetett, hogy kolostorba száműzték és megtiltották neki az írást, fordítást és levelezést. Szentéletű Maximosz ezt a tilalmat nem tartotta be, ezért 1531-ben egy másik kolostorba száműzték, és eltiltották a szent áldozástól is.

Húsz évet töltött el így. Szent Makarij metropolita azonban (1542-1563) mély részvéttel viszonyulva Szent. Maximosz sorsához feloldotta az áldozási tilalmat és Szent Maximosz néhány művét a Nagy Olvasó Mineáiba is bevette. 1551-ben Szentéletű Maximosz kiszabadult a fogságból és a Troice-Szergieva Lavrába települt át. Néhány forrás nevét a Százcikkelyes zsinat résztvevői között említi, melyet ugyanabban az évben hívtak össze, mindenesetre bizonyított tény, hogy a Százcikkelyes Zsinat határozatainak megfogalmazása során felhasználták Szentéletű Maximosz bizonyos műveit.

1553-ban Szentéletű Maximoszt meglátogatta Rettegett Iván cár és hosszasan beszélgetett vele. Szentéletű Maximosz tanítványának vallotta magát Kurbszkij herceg, az önzetlenek vezére Vasszian Patrikejev, Zinovij Otyenszkij szerzetes és a kor sok jelentős embere. Szt. Maximoszt 1556-ban érte utol a halál és a híres Lavrában helyezték örök nyugalomra.

1988-ban, az Orosz Orthodox Egyház helyi zsinatán szentté avatták. Műveit (mintegy 80 írást) 1859-1862-ben publikálták Kazanyban három kötetben, de ez a gyűjtemény közel sem teljes.

Szent. Maximosz olyan alapvető témákat érint, mint: a, mi is az ikon; b, az ikontisztelet lényege; c, ortodox felfogás a nem ortodoxok vallásos művészetéről; d, az ikonfestővel szemben támasztott szakmai és erkölcsi-vallási követelmények; e, az ikonfestő és a megrendelő viszonyának anyagi vonatkozásai.

lepahinvalerij.uw.hu

Explore posts in the same categories: Szentek élete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: