Úrjelenés


Január 6. / 19.

Magának az Úrnak nem volt szüksége a keresztségre, mégis megparancsolta Jánosnak, hogy keresztelje meg Őt, hogy ezzel beteljesedjen mindaz, ami méltányos. Mt 3,15. Ezzel  számunkra az Úr rámutatott a keresztség szükségességére. Amikor egyik alkalommal éjnek idején, Nikodémusszal, a farizeusok egyikével beszélgetett, az Úr világossá tette előtte, hogy amennyiben az ember nem születik vízből és lélekből, nem juthat be Isten Országába. Amennyiben az ember hisz Istenben, be akar jutni az Ő Országába, akkor feltétlenül szükséges, hogy a Keresztség szentségében részesüljön. Mert ez elengedhetetlen feltétel az ember számára a lelki közösségbe való belépésre, az Egyházba, és csak ez által lehet reménye, az Isten Országának elérésére. “Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik”. Mk 16,16 – mondja az Úr. Mindaz, aki hisz és üdvözülni akar, minden kereszténynek feladata, hogy felvegye a Keresztség szentégét és gyermekeit is megkeresztelje.

Mi is történik valójában, a Keresztség szentségében? Benne bekövetkezik az ősi, bűnös ember halála. Ezért, ha az ember felnőtt korában hittel és bűnbánattal veszi fel a Keresztség szentségét, akkor nem csupán az áteredő bűne nyer megbocsájtást, de minden addigi személyes bűne is. Az ember úgy emelkedik ki a keresztvízből, mint Isten Angyala. Számtalan példa van rá, hogy a Keresztség szentsége szemmel látható hatást gyakorolt úgy a keresztelkedőre, mint a jelenlévőkre. Volt rá eset, hogy a keresztelkedő sugárzott, mint a nap és teljességében megváltozott külsőleg, bensőleg pedig olyan boldogságot élt meg, mintha Isten Országában lett volna. Aki a Keresztség szentségében részesül, az a Szentlélek által születik újjá, Magába az Úrba öltözködik, mert az Úr költözik az ő szívébe. Ma azt halljuk: “Valahányan Krisztusban keresztelkedtetek, Krisztusba öltözködtetek”. Ez azt jelenti, hogy az Úr költözött a szívükbe.

Ugyanakkor, ha a Keresztséget követően az ember nem keresztény módon fog élni, hanem pogány módon, elszomorítva ezzel az Urat, amikor mindenféle bűnöket követ el, és nem tart miattuk bűnbánatot, hogyha nem fogja rendszeresen tisztogatni lelkét a bűnöktől, akkor ő a meg nem kereszteltekhez lesz hasonló. Lám, miért is halljuk gyakran azoktól, akik nem hisznek: “Lám ti – hívők, megkereszteltek, nálunk is rosszabbak vagytok”. Ugyanezt mondja Isten Igéje is: miattatok, keresztények miatt káromolják Isten nevét, mert rosszabbul éltek, mint a pogányok. (vö: Rom 2,24).

Az Isten szabadságot adott az embernek, aminek következtében közeledhet vagy az Istenhez, vagy az ördöghöz. Harmadik út nem létezik. Nincs közbeeső állapot. Ezért mi, keresztények, kötelesek vagyunk Istenhez közeledni, Feléje fordulni, hinni Benne, részesülni a szentségekben, betartani Isten parancsait. És amiben nem tettünk eleget, azt beismerni és nem bocsátkozni önigazolásba, megsiratni Előtte bűneinket, bocsánatot kérni, hogy Ő, az Irgalmas Úr, bocsásson meg és tisztítsa meg lelkünket. Aki tudatosan vétkezik, igazolni próbálja vétkeit, nem tart miattuk bűnbánatot, az meghazudtolja az Urat, Isten ellenségévé válik, és az ördöghöz közeledik.

A Keresztség szentsége nélkül, megismétlem, az ember nem juthat be az Isten Országába. “Aki nem születik újjá vízből és Lélekből, nem láthatja meg Isten Országát” – mondja az Úr. Jn 3,3. Lám, miért is harcol annyira az ördög, az emberi nem ellensége a Keresztség szentsége ellen. Minden igyekezetével azon van, hogy kisebbítse annak jelentőségét, akadályozza annak elvégzését. Ezért, akit nem kereszteltek meg gyermekkorában, az köteles megkeresztelkedni felnőttként, előzőleg bűnbánatot tartani, és ígéretet tenni Isten felé, hogy keresztény módon fog élni.

Ahhoz, hogy átkeljünk a tengeren, hajóra van szükségünk, mert úszva erre képtelenek leszünk. Ahhoz, hogy az élet tengerén átkeljünk, és elérjük Isten Országát, be kell szállnunk az egyházi hajóba, belépni az Egyházba, mert csak annak hajóján leszünk képesek átkelni az élet háborgó tengerén és elérni Isten Országát. Belépni az Egyházba pedig csakis a Keresztség szentségén keresztül lehet. És ha az ember az Egyház tagja lesz, és ha gyöngesége következtében, ismételten bűnbe is esik, de ha mégis az Úrhoz igyekszik, bűnbánatot tart, akkor, noha bűnei következtében elesik az Egyháztól, mégis, az őszinte bűnbánat következtében megtisztul és újra egyesül az Egyházzal. Mert hogyan is imádkozik a pap a gyónáskor: “Békéltesd meg ezt a bűnöst és egyesítsd a Te Szent Egyházaddal”, majd a feloldozási imát mondja és feloldozza őt bűneitől.

Mindnyájan tudatában kell  legyünk annak, hogy a Keresztség nélkül nincs üdvösség. Ezért kötelesek vagyunk megkeresztelni gyermekeinket. Ha erre nem volt lehetőség gyermekkorban, akkor utolsó lélegzetetek erejével, hagyjátok meg nekik kívánságotokat: “Gyermekeim, az az én kívánságom, hogy ígérjétek meg, hogy a kellő időben a Keresztség szentségében fogtok részesülni”.

Az Úr minden eszközzel azon van, hogy minden embert üdvözítsen. Nagy öröm van ugyanis a mennyben, minden megtérő bűnös miatt. Mindenféle segítséget kap az ember úgy az Istentől, mint a szentektől, de az Angyaloktól is, amennyiben őszintén, minden erejéből azon van, hogy Isten kedvében járjon, hogy beteljesítse az Ő Szent parancsait, és minden bűne miatt bűnbánatot tart. Még ha nem is tud sokat az ember a hitről, még ha az ő hite gyenge is, kételkedjen bár, de kétségei között is azt mondja az Úrnak: “Uram, hiszek, hinni akarok, segíts hitetlenségemen. A hitetlenség gyötri a lelkemet. Uram, hiszek, de kételkedek is, légy hozzám irgalmas, és segíts rajtam. Uram, ajándékozd nekem a Keresztség szentségének felvételét, hogy beléphessek Krisztus Egyházába!”

Bármilyen akadályok is állnának utunkban, szükséges, hogy az ember megkeresztelkedjen azért, mert nem vezet más út az Isten Országába. De megkeresztelkedésünk után szükséges, hogy úgy éljünk, ahogyan azt az Úr mutatja, és nem úgy, ahogyan azt a mi hazug, romlott eszünk és képzeletünk mondja, valamint a szívünk, telve mindenféle bűnnel, amely azt suttogja: élj, ahogyan tudsz. Az Úr, Aki elvezet bennünket Isten Országába, azt követeli tőlünk, hogy azon az úton haladjunk, amelyet Ő mutat nekünk. És ez az út nem más, mint – az Evangéliumi parancsok, Isten törvényének ismerete, eme törvények szerint való élet, bűnbánat, az Úrhoz való imádság, hogy el ne hagyjon bennünket, vezetve bennünket minden helyzetben: akár bánaton, akár betegségen, vagy eredményességben, – de üdvözítsen bennünket, ne fosszon meg bennünket Isten Országától.

Azonban megismétlem, nem vezet ide más út, mint a Keresztség szentségének útja. Azon legyünk, hogy az Isten Igéjét olvassuk, főképp az Evangéliumot, ahol le van írva az Úr élete, valamint az Ő, a mi üdvösségünk érdekében bekövetkezett szenvedése, az Ő törvénye, az Ő tanítása.

Teljünk el Isten Lelkével, igyekezzünk betartani parancsolatait, tartsunk bűnbánatot, ha azt megszegjük, és kérjük, hogy halálunk után, méltasson bennünket az Úr, hogy Isten Országának részesei lehessünk.

TropárionMP3

Mgarsky-monstery.org – Игумен Никон -Sf-

Explore posts in the same categories: Ünnepek

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: