Irgalmas Szent János


november 12/25

Irgalmas Szent János, alexandriai patriarcha, Cipruson született a VII. században. Szülei kérésére családot alapított, majd miután felesége és gyermekei is meghaltak, szerzetessé lett. Buzgó volt a böjtben és imádságban, szeretetben élt a testvérekkel.

Lelki fáradozásai híressé tették. Amikor megüresedett az alexandriai katedra, Heraklitosz császár az összes papsággal egyetértésben arra kérte Jánost, hogy foglalja el a patriarchai széket.

Méltóan viselte hivatalát, szorgoskodva a nyáj hitbéli és erkölcsi tisztaságán. Püspöksége ideje alatt elűzte Alexandriából az eretnek antióchiai  Fullont.

A legfőbb feladatának azonban a szükséget szenvedőkkel szembeni jótékonyságot tartotta. Mindjárt az elején, hogy elfoglalta a katedrát, megparancsolta, hogy vegyék számba Alexandriában az elhagyatottakat, akiknek a száma több mint 7000 főt tett ki. Mindezek számára napi ingyenes kosztot biztosított. Hetente kétszer, szerdán és pénteken, kiült a székesegyház bejáratához, és fogadta a rászorulókat: próbálta elsimítani az ellentéteket, segítette a becsapottakat, adományokat osztott. Hetente háromszor látogatta a kórházakat, segítséget nyújtva a szenvedőknek.

Abban az időben a császár kemény harcban állt a perzsiaiakkal. A perzsák kifosztották és felgyújtották Jeruzsálemet, sok foglyot ejtettek. Szent János patriarcha hatalmas összeget adományozott a foglyok megváltására.

Soha nem tagadta meg a segítséget a hozzá fordulóktól. Egyik alaklommal, a korházba menet, találkozott egy koldussal, és megparancsolta, hogy adjanak neki 6 ezüstöt. A koldus átöltözött, megelőzte a püspököt és ismét adományért könyörgött. János ismét adott neki 6 ezüstöt. Amikor a koldus harmadszor is megismételte ezt, és a püspököt kísérők igyekeztek elzavarni a fekélyes kéregetőt, akkor a Patriarcha megparancsolta, hogy adjanak neki 12 ezüstöt, és megkérdezte: “Talán csak nem Krisztus tesz engem próbára?” Két esetben adott a püspök pénzt egy kereskedőnek, aki hajótörést szenvedett. A harmadik alakalommal oda adta neki a patriarchátus búzával megrakott hajóját, amellyel a kereskedőnek sikeres volt az útja, és minden adóságát megadta.

Szent János az emberekkel szembeni jámborságáról is híres volt. Egyik alkalommal bizonyos okoknál fogva, egy papot ki kellett közösítenie. A vétkes megharagudott a Patriarchára. A püspök magához akarta őt hívatni, hogy elbeszélgessen vele, de megfeledkezett róla. A liturgia szolgálata alatt a püspöknek eszébe jutottak az Evangélium szavai: “Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani, és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, hagyd ott ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj vissza és ajánld fel ajándékodat”. – Mt 5,23-24. A püspök kiment az oltárból, magához hívta a vétkes papot, térdre esett előtte, és a nép előtt bocsánatot kért tőle. A meghatódott pap bűnbánatot tartott vétke miatt, miután tisztes papi életet élt.

Az egyik városlakó megbántotta Györgyöt, a püspök rokonát. György kérte a püspököt, hogy tegyen köztük igazságot. A püspök olyan szigorú fenyítést ígért, hogy egész Alexandria elcsodálkozik majd rajta. A püspök szavai hallatán György megnyugodott. Ezek után oktatni kezdte a rokonát, arról beszélve neki, hogy elengedhetetlen az alázat és szelídség, majd oda hívatta a sértőt. Tudomására hozta a püspök, hogy felmenti őt a földje utáni egyházi adó megfizetése alól. – Valóban, egész Alexandria elámult a püspök ilyen “bosszúállásán”, György pedig megértette a feladatot, amit a bácsikájától kapott.

Szent János szigorú böjtölő és imádságos ember volt, aki mindig eszében tartotta a halál gondolatát. Megrendelte saját maga számára a koporsót, de nem engedte, hogy az ácsok teljesen befejezzék, hanem megparancsolta, hogy minden ünnepnap jöjjenek el hozzá és kérdezzék meg, hogy nem kell e hamarosan befejezni a munkát.

Nem sokkal a halála előtt, betegsége miatt el kellett hagynia a katedrát, és Ciprusra költözött. A hajózás ideje alatt jelet kapott a szent püspök: álmában megjelent neki egy fényben tündöklő férfi és azt mondta: “A királyok Királya Magához hív téged”. A látomás előjele volt a püspök hamarosan bekövetkezett halálának. Megérkezett Ciprusra, Amafunt városába, és békében az Úrhoz költözött (616-620).

Explore posts in the same categories: Szentek élete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: