Zarándoklatom második évtizede 3.


Másnap, szombaton, a korai liturgán vettem részt, mert idejekorán indulnom kellett zarándoklatom következő állomása felé. Az évek során kialakult szokás szerint a liturgia után lementem a barlangtemplomba, hogy indulás előtt hódoljak a szentek ereklyéinél, majd a zarándokház ebédlőjébe mentem, hogy némi testi felfrissülés után folytassam utamat.

Itt éppen ekkor volt jelen a tőlünk érkezett csoport is a közös étkezésen. Ennek következtében, mivel hosszasan ültünk és beszélgettünk ismerőseimmel, induláson is jóval eltolódott a tervezettnél későbbre. Nem volt mit sajnálni, hiszen egy ilyen helyen a beszélgetések sem üres fecsegések, de sokkal inkább építő jellegűek.

Délfelé járt az idő, amikor végül elindultam. Nagyjából négyszáz kilométert kellett megtennem ahhoz, hogy eljussak Novodnyesztrovszkba, ahol a régi ismerősöm, Alexij bátyuska él. Viszonylag kényelmesen telt az út, minden akadály nélkül. Aznap nem mentünk ki a faluba, ahol a bátyuska szolgál, de a helyi templomban vettünk részt a szombati virrasztáson. Az ottani bátyuska is régi ismerős, akivel már két éve nem találkoztam. Annál is inkább akartam látni, mivel két éven át komoly beteg volt, a kezelés még ma is tart. Jó volt látni, hallani, hogy mára már túl van a nehezén.

Vasárnap vendéglátóm egyházközségében szolgáltuk a liturgiát, a megszokottnál kissé korábban, mivel délben indulnunk kellett a zarándoklat egy másik pontja felé. Milyen megható volt, amikor a régi ismerősök sorra jöttek, hogy egy néhány kedves szót szóljanak! Ezek közül talán kiemelnék egyet, a 86 éves Anna szavait, aki könnyes szemmel, örvendezve mondta:

– Bátyuska, én már azt gondoltam, hogy soha többé nem találkozunk, lám, milyen kegyes hozzánk az Isten!

Valóban, én sem reméltem, hiszen a távolság, amely elválaszt bennünket, több mint 700 kilométer. Minden alkalommal úgy válunk el egymástól, hogy ki tudja, látjuk-e még egymást. Hála Istennek, ez volt a sokadik alkalom és a megismertek közül mindenki él.

A liturgia végeztével nem sokáig időztünk, mert készülnünk kellett, amire összesen szűk kétórányi időnk maradt. Odahaza nagy volt a sürgés-forgás, mivel a bátyuskának is a nagy távolság miatt csak ritkán van alkalma meglátogatni szülőföldjét. Mindenkinek egy kis ajándék, egy kis figyelmesség a keresztgyermekeknek, nagymamának… végül jó nagy csomagokkal indultunk el. Addig nem is volt gond, amíg kocsival mentünk. Csomagjaink súlya akkor nehezedett ránk igazán, amikor leadtuk a kocsit a megőrzőbe és vonatra kellett szállnunk.

Egy kicsit izgultam, mivel ez volt az első alkalom, hogy Ukrajna területén vonattal utaztam. Amíg a váróteremben ültünk, próbáltunk valamiféle tervet készíteni, hogy hogyan kellene cselekednünk, hogy viszonylag minden, amit elgondoltunk, megvalósuljon. Részemről nagyon nehéz volt bármilyen elgondolást is összeállítani, mivel a sok helyszín közül, egyik sem volt számomra ismerős. Majd végül arra a közös megegyezésre jutottunk, hogy Istenre bízzuk magunkat, az lesz a legjobb. Nem tévedtük. Ha akartuk volna, akkor sem tudtuk volna jobban megszervezni olyan módon az eseményeket, mint azt, ahogyan az Úr alakította ki számunkra.

Miután vonatra szálltunk, és elhelyezkedtünk, valahogyan aggályaim is elszálltak. A vonat Vinnica városból Harkovba vitt bennünket. Mindez 12 órás vonatozást tett ki. Mindent összevetve, kellemes volt az út. Noha elkövettük azt a hibát, hogy bár késő délután szálltunk vonatra, kávét hozattunk, majd este pedig megfejeltük fekete teával. Ennek az lett az eredménye, hogy bár hálókocsival utaztunk, aludni nem igazán tudtunk.

Különös élmény volt, noha csak a vonatból is, látni Kijev éjjeli fényeit. A Dnyeper folyót át ívelő hidak díszkivilágítása különösen szép látvány volt. Miután vonatunk elhagyta Kijevet, megpróbáltunk aludni, de az említett gondok miatt ez nem sok eredménnyel járt. Hajnali négykor aztán szólt a vonatkísérő, hogy megérkeztünk, készüljünk a leszálláshoz.

Explore posts in the same categories: Zarándoklatok emlékei

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: