A nagyböjt első napja


A reggeli istentisztelet szinte átmenet nélkül kapcsolódik a nap többi szertartásaihoz, azonban a test még nincs elfáradva. Még nem gyötör az éhség, mert a vajhagyó lakoma telítettséget okoz. Napközben kevés ember van a templomban, de estefele már egyre többen jönnek, gyülekeznek a Nagy Kánon olvasására. Az első hét istentiszteletei csodálatosak. A szertartások lassú, szinte vonagló menetét, csendes és alázatos hangulatát csak a néha-néha felhangzó papi fennhangok változtatják meg, amikor egyes részek végéhez érnek.

A templom és a szolgálattevők öltözete, a mécsesek alázatos lángjának csendes zizegése – ezek együttese egy sajátos hangulatot teremt. Eljuttatja az embert pont abba az állapotba, amelyre nagyon is szüksége van: lassan, nyugodtan imádkozni, sehová sem sietni.  A böjtnek ez egy nagyon fontos eleme, hogy megtanuljunk alábbhagyni a rohanásból.

A lelki ember szinte vágyakozik az ilyen pillanatokra, ezekre a szertartásokra, és szinte csalódást okoz számukra, amikor véget ér az böjt első hete. Még így is elég nehéz uralni a gondolatainkat, hiába egész idő alatt szemed követi a könyvekben a szöveget. Nem egyszer azon kapja magát az ember, hogy nem éppen böjti kívánságok kavarognak elméjében. És éppen ebben a pillanatban tudatosul benned, hogy milyen messze van mindez attól, ami éppen a templomban történik: Isten, légy irgalmas hozzám, elesetthez!

A sok leborulás, a zsoltárok olvasása a végtelenség érzetét kelti az emberben. Jelentkezik a fáradtság. Egyesek leülnek, mert a lékek készségét legyőzte a test gyöngesége. Ilyenkor nincs ünnepélyes pillanat a szertartások alatt, minden olyan egyhangú. Elmarad az ünnepélyes éneklés. Ezek után egyszer csak felcsillan a remény, ösztönzés, az örökkévalóság ígérete. A kórus erőteljesen énekli: Velünk az Isten!

Ezért a szertartás folytatásához új erőre kapsz, betölt reménnyel, a bűnbocsánat biztonságérzetével, és már a következő leborulásokhoz ismét erőre kapsz, könnyedén borulsz le, mert megértetted, hogy: Velünk az Isten!

ig Serafim

Explore posts in the same categories: Írások

3 hozzászólás - “A nagyböjt első napja”

  1. Adrianna Says:

    De jó olvasni ezt az írást így munkából hazaérkezvén !
    Köszönöm, hogy legalább így, lélekben, megérezhetek egy keveset a mai nap templomi szertartásaiból.

    • -Sf- Says:

      Hát ez volt a cél tulajdonképpen, hogy azok számára közelebb vigyük a nap hangulatát, akik szeretnék, de nincs módjuk élőben átélni. Pont most fejeztük be azt a részt, amikor a saját hibájukon kívül, és a jogosan távolmaradtakért imádkoztunk…

  2. Adrianna Says:

    Köszönöm, ránk fér….


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: