Mama – mondta ki az első szót a 27 éves fiú


Mindez két évvel ezelőtt történt. A rendőrök éjjel háromkor eszméletlen állapotban találták Andrejt a szomszéd udvarban, a földön feküdve. A kabát, melyet a szeptemberi estén magával vitt, nyomtalanul eltűnt. Vérnyomokat nem találtak rajta, ezért a rendőrök részegnek vélték, és bevitték.

Megfigyelték, hogy a „fogva tartott” nem mozdul és alkohol sem árad belőle, ezért hívták a mentőket. Andrej édesanyja egész éjjel nem aludt. Reggel aztán heves telefonálásba kezdett a baráti körben, kórházakban és hullaházakban érdeklődött. Majd végül megtalálta az egyik korházban. A diagnózis sokrétű és súlyos volt – Andrej állapota az élettel összeegyeztethetetlen, mondta az orvos. Nyolc órán át műtötték, és az altatásból nem ébredt fel. Ha életben is marad, mindössze csak egy élőlény lesz belőle, mondta a mikrosebész. Ennek ellenére, Andrej mamája felvette a harcot fia életéért. Nem engedte, hogy kikapcsolják a lélegeztető gépet, annak ellenére, hogy másfél hónapig a 27 éves férfi kómában feküdt.

Közel nyolc hónapig volt korházban, amikor mozdulatlanul, némán hazaadták. Ekkor epilepsziás rohamai kezdődtek. Műtétre volt szükség, amely 72 ezer rubelbe került. Ekkor Andrej mamája kölcsönzésbe kezdett az ismerősök körében. A szociális bizottság 12 ezer rubellel segítette – de ahhoz, hogy ezt a segélyt felvehessék, orvosi szakvéleményre volt szükség, hogy Andrej számára van remény. A komisszió viszont csak hónapok múltán ült össze. Mindehhez Andrej elveszítette a nyelő reflexét is, ezért szondán keresztül kellett táplálni. A gondoskodásban az anyának nem volt kire támaszkodnia. Andrej felesége, noha egy ideig járt is be a korházba, de később elvált tőle.

Az anyja foglalkozott vele. Tornásztatta, masszírozta, etette, törte a gyógyszert, hogy a szondán át be tudja neki adni, naponta kivitte az udvarra levegőzni, sétálni – ez az utóbbi nem is volt olyan könnyű, mivel Andrej 186 cm magas és 100 kg körüli férfi volt. Szerencsére az emberek az ilyen esetekben mindig készségesek voltak, amikor a lépcsőkön, vagy a liftbe kellett besegíteni Andrejt. Majd elkészült a speciális rámpa is. Micsoda boldogság töltötte el Andrej édesanyját akkor, amikor a hosszú keserves időszak után hallotta fiától az első önálló szót „mama”.

Az elmúlt két év leforgása alatt a lehetetlen vállalta fel ez az asszony – mondja a szociális munkás. Bár a jobb oldala béna, de tud ülni, állni, és anyja segítségével a lakásban járkálni. Bal kezében a kanalat is igyekszik megtartani. Tagolva bár, de képes minden szót megismételni, amelyet neki mondanak. Történik ez annak ellenére, hogy a logopédus azt mondta, hogy sohasem lesz képes újra beszélni, valamint a neurológusok, hogy többé nem fog tudni lábra állni. Ha valamire szüksége van, felemeli a kézét, az utcán megismeri barátait. Megért mindet, ha beszélnek hozzá. Fejével int, ha nem értette meg pontosan. Élénken és megfelelően reagál arra, amit a tv-ben lát. Egy neurológus professzor beismerte, hogy a 20 éves praxisa alatt ez volt a második ilyen eset. A további gyógyuláshoz még nagyon sok kezelésre van azonban szükség. Az orvosok bizakodóan tekintenek a jövőt illetően, mivel Andrej még fiatal. A speciális gyógykezelés azonban 450 ezer rubelbe kerülne, és ezt Andrej édesanyja, aki maga is leszázalékolt nyugdíjas, nem képes előteremteni. A Moszkvai Patriarchátus szociális osztálya annyiban tudott segíteni, hogy egy többfunkciós ágyat vásárolt Andrej számára, amiért az édesanyja nagyon hálás. E nélkül nagyon nehéz lenne a rehabilitációt folytatni.

Explore posts in the same categories: Írások

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: