Az Istenszülő Palástjának elhelyezése – július 2. – és augusztus 31


A drága ereklyét őrző ládát Konstantinápolyba vitték. Szent Gennadij Konstantinápolyi pátriárka és Leó császár tudomást szereztek az ereklye ottlétéről. Miután meggyőződtek az Istenszülő Palástját enyészet nem érintette mivoltáról, remegő tisztelettel érintették azt. A tenger partjához közeli Vlachernában az Istenszülő tiszteletére új templomot emeltek. Gennadij pátriárka 458 július 2-án illő ünnepélyességgel átvitte a Vlachernai templomba, ahol egy új ereklyetartóban helyezték el.

Egy későbbi időpontban a Palást mellé elhelyezték az Istenszülő szent omoforját és övének egy részét. Ezen esemény nyomát megtaláljuk az orthodox ünnepek ikonográfiájában, egyesítve két eseményt: az Istenszülő Palástjának és övévek elhelyezését Vlachernában. Sztefan Novgorodec orosz zarándok, aki 1350 körül elzarándokolt Konstantinápolyba, így tanúskodik: „elmentünk Vlachernába, ahol a szentélyben az oltáron, lepecsételt ereklyetartóban őrzik a Palástot”.

Nem egyszer fordult elő, hogy az ellenség támadásakor a Legszentebb Istenszülő megmentette a várost, melynek szent Palástját ajándékozta. Így volt ez, amikor 626-ban az avarok , 677-ben a perzsák, 717-ben az arabok támadtak.

Szorosan összefügg mindez az Orosz Egyház történelmével is. 860 június 18-án, az orosz flotta a Fekete tenger és a Boszporusz partját irtotta, meghódítani szándékozván Konstantinápolyt. Partra szállván, „kardjaik erejét fitogtatták a város lakói előtt”. III. Mihály császár visszavonult a fővárosba az arabok elleni támadásból, egész éjszaka az Istenszülő Vlachernai temploma kövére borulva imádkozott. Szent Fótiosz pátriárka beszédet intézett a néphez, melyben arra intette a őket, hogy könnyek között tartsanak bűnbánatot, lemosván bűneiket, valamint szívbéli imádsággal fohászkodjanak a Legszentebb Istenszülő közbenjárásáért.

Percről percre nőtt a veszély. Mint azt a Pátriárka is mondja beszédében, – „majdnem lándzsa élre került a város”. A felfokozott veszélyhelyzetben az Egyház szent dolgainak védelmét rendelték el elsősorban, de mindenek előtt az Istenszülő Palástjáét a Vlachernai, a tengerhez közel álló templomban. Az össznemzeti könyörgő szertartás után az Istenszülő szent Palástját kivitték a vlachernai templomból, és körmenetben a város falain körbe hordozták, annak szélét buzgó ima mellett a Boszporusz vizébe mártva, majd a központba, a Hagia Szophia székesegyházba vitték. Az Istenanya kegyelmével megvédte és enyhítette az orosz katonák harciasságát. Számos egyezményt kötöttek, majd végül megszüntették Konstantinápoly megszállását. Június 25-én, hatalmas váltságdíjjal a katonák elvonultak. A következő vasárnapon, július 2-án, az Istenszülő csodatevő palástját ünnepélyesen visszavitték eredeti helyére, a vlachernai templom ereklyetartójába. Ennek következtében Fótiosz pátriárka július 2-ára elrendelte az Istenszülő Palástjának éves megünneplését.

Csakhamar, 860 október és november havában, oroszok küldöttsége érkezett Konystantinápolyba a „béke és szeretet” egyezményének megkötése céljából. Ekkor került szóba a Kijevi Rus megkeresztelkedése is. Többek között az egyezménynek ez volt az egyik legkomolyabb pontja. A bizánci krónikaíró azt mondja: „a küldöttek eljöttek Konstantinápolyba azzal a kéréssel, hogy részesítsük őket a szent Keresztségben, ami be is teljesült”. Mindkét fél közös óhaja szerint, orthodox misszió indult el Kijevbe. Nem is olyan sokkal később, az apostolokkal egyenlő Filozófus szent Cirill által lértejött az „azbuka”, és a Szentírást is lefordították. Természetesen, testvérével Metóddal együtt, a lefordított szent könyvekkel elindultak missziós küldetésük teljesítésére Kijevbe.

II.

Úgy Aszkold, mint Vlagyimír fejedelem nem könnyű választás előtt állt. Ugyanis más vallások szelleme is hódított lelkükben. Viszont szent Cirill üdvösséges befolyása által az Orthodoxia javára döntöttek. Amikor 861 végén a testvérpár visszatért Konstantinápolyba, már magukkal vitték a fejedelem III. Mihályhoz intézett levelét. Aszkold üdvözölte a császárt, amiért „olyan férfiút küldött hozzájuk, aki szóban és tettekben egyaránt megmutatta, hogy a keresztény vallás szent”… „miután meggyőződtünk, hogy ez az igaz hit, meghagytuk mindenki számára, hogy keresztelkedjen meg akarata és reménye szerint, hogy eljussunk a szentségre. Mi mindnyájan királyságod barátai vagyunk, készen állva segítségedre sietni, ha arra szükséged lenne”.

Aszkold a szent Keresztségben a Nikolaj (Miklós) nevet vette fel, valamint csapatának sok más tagja is megkeresztelkedett. A szlávok apostolainak fáradozásai révén az Orthodoxia fővárosából, Konstantinápolyból, így érkezett meg a szláv Istentisztelet és írásbeliség. A Kijevi Rusz első metropolitájaként Fótiosz pátriárka Mihályt állította, egyben a Kijevi metropóliát felvették a Konstantinápolyi Patriárchátus egyházmegyéinek jegyzékébe.

Ennek folytán az Istenszülő Palástjának elhelyezésének ünnepe egyidejűleg az Orosz Orthodox metropólia Kijevben történő megalapításának ünnepe is. Az Istenanya áldása által, amely az Ő szent Palástja révén történt, nem csupán Konstantinápoly menekült meg a veszedelmektől történelme során, de az oroszok számára is üdvösséget hozott a hiábavaló pogány hittel szemben.

Azzal együtt, hogy Bizánc 860-ban elismerte a Kijevi Ruszt, a fiatal orosz gazdaság számára is egyenjogú utat nyitott a történelem arénájában.

Ezért ez az ünnep régóta ismert az Orosz Egyházban. Szent András (Bogolubskij) Vlagyimírben templomot emeltetett az ünnep tiszteletére. A XIV. század végén Dionisziosz főpap, szuzdali érsek, Konstantinápolyból orosz földre hozta az Iszenszülő palástjának egy részét.

Az Istenszülő korábban Bizáncban őrzött szent Palástja megmentette Moszkvát is. Amikor 1451-ben tatár hordák jelentek meg Moszkva falainál, Jónás püspök, moszkvai metropolita, megszakítás nélküli imával és templomi szolgálatokkal erősítette a fővárost védelmezőket. Július másodikán – írja a krónikás – a tatárok táborában hatalmas zűrzavar keletkezett. Az ellenség hátra hagyva a rabolt javakat rendkívül gyorsan elment. Ennek a csodálatos megmenekülésnek az emlékére Jónás metropolita a Kremlben templomot építtetett a Palást elhelyezésének tiszteletére. Ez a templom egy tűzvés során elpusztul, de 30 évvel később ugyanott másikat építettek, melyet hasonlóan az elsőhöz, az Istenszülő Palástja elhelyezésének ünnepére szenteltek. Ez a templom napjainkbanis áll.

Explore posts in the same categories: Az Istenszülő

6 hozzászólás - “Az Istenszülő Palástjának elhelyezése – július 2. – és augusztus 31”

  1. Aster Says:

    Kedves ortodox testvereim, talan tudtok nekem segiteni. En romai katolikus vagyok, es besegitek a Maria kora cimu ujsag forditasaba szlovakrol magyarra. Most egy olyan rovidke cikket forditok, amiben tobbek kozott arrol van szo, milyen szep nevekkel illetik Mariat a keleti egyhazban, es milyen szep dicsereteket mondanak/enekelnek hozza es rola. Mivel egyaltalan nem ismerem az ortodox imakat es liturgikus szovegeket, az interneten kerestem segitseget, es a Virtualis Plebania egyik ortodox hozzaszoloja ajanlotta nekem ezt az oldalt. Innen tudtam meg, hogy az unnep nevet, amit keresek, hogyan mondjak helyesen magyarul: az Istenszulo Palastjanak elhelyezese. Nos, ennek az unnepnek alkalmabol mondott kondakionbol kellene leforditanom egy reszletet, ami valahogy igy hangzik: „Szent palástot ajándékoztál nekünk, melybe Szűz testedet öltöztetted, hogy a sértetlenség ruhája legyen minden hívő számára, mi tiszta és kegyelemteljes védelmezőnk. Szeretettel ünnepeljük ma palástod elhelyezését és tisztelettel szólunk hozzád: Örvendezz, Szent Szűz, keresztények dicsősége.“ De ez csak az en forditasom. Viszont nagyon megkoszonnem, ha valaki ismerne es meg tudna nekem adni a pontos es helyes magyar forditast. (Ha ez segit, itt van szlovakul: „Darovala si nám posvätné rúcho, ktorým si odievala svoje Panenské telo, aby sa stalo odevom neporušiteľnosti všetkým veriacim, naša prečistá a milostiplná ochrankyňa. S láskou oslavujeme dnes uloženie tvojho rúcha a s úctou k tebe voláme: Raduj sa, Panna, chvála kresťanov.” (Kondak sviatku Uloženia rúcha v Blachernskom chráme.))
    Nagyon koszonok minden segitseget.

  2. -Sf- Says:

    Az általad megadott szöveg csak fordítás, ezért az eredeti szöveget kell megnézni és lefordítani. Türelmedet kérjük.

  3. -Sf- Says:

    Nos, itt a fordítás:
    Az Istenszülő palástjának elhelyezése – júl 2.

    Kondak:
    Mint az enyészhetetlenség öltözetét ajándékoztad szent palástodat, minden hívő számára, Isten-áldotta Tisztaságos, mellyel szent testedet födötted be, minden ember oltalma, melynek elhelyezését szeretettel ünnepeljük, és félelemmel így kiáltunk Hozzád, Tisztaságos: örvendezz Szűz, keresztények dicsérete.

  4. Mária Says:

    Üdvözletem!

    Szerafim atya, nem a maga fényképét láttam itt egy hozzászólás kapcsán? Talán nekem is tudna segíteni. Oroszról magyarra fordítok szentek életrajzait, és II. Miklós (Nikolaosz) patriarcha melléknevét – Хрисоверг – nem tudom magyarra fordítani. A neten hiába kerestem rá, semmi. Remélem, tud segíteni.
    Válaszát írhatja az e-mailcímemre is: synty3@freemail.hu – így egyszerűbb.

    Köszönettel:

    Mária


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: