A fügefán szerzett üdvösség


Hiszen az Emberfia azért jött, hogy keresse és üdvözítse, ami elveszett Lk 19, 1-10

zachejAmikor az ember képes leküzdeni magában a tömeg diktálta esztelen szabályok miatti helytelen félelmét és szégyenérzetét, szinte észre sem veszi, és az üdvösség betér hozzá, és vele marad. Zakeus egy ellentmondásos személyiség volt. A köznép nem kedvelte, mert olyan volt a foglalkozása, amely alapjában nem az embert látta benne, de a vámszedőt. Mindnyájunknak van tapasztalata az ilyesfajta hivatallal, amikor adóügyben, a hivatalban dolgozó emberekhez kell, hogy forduljunk, noha nem épp jókedvünkben tesszük azt.

A másik oldalról nézve viszont Zakeus, éppen hivatását tekintve, nem egy szürke személyiség volt, de a maga idejében, kiemelkedő pozícióban volt. Ez a két dolog hullámzott lelkében, és mindenképp egyfajta társadalmi magatartást is megkövetelt. A gazdagok körébe tartozott, akikről a köznép azt tartotta, hogy csalók, akik mások nyomorúságán gazdagodtak meg. Innét a megvetés a nép részéről, de mégis, mint gazdag embertől, aki a magasabb körökbe tartozik, másfajta viselkedésmódot vártak el – gazdagokhoz illő magatartást.

Mindezzel együtt Zakeus is sokat hallhatott Krisztusról, és amikor arra járt, nem akarta elmulasztani a lehetőséget, hogy legalább láthassa. Minden bizonnyal nem arra gondolt, hogy majd tanácsot kér tőle, hogy hogyan kell élnie, de a puszta kíváncsiságtól hajtva, mégis úgy érezte, hogy látnia kell.

Mivel termeténél fogva esélye sem volt, hogy a tolongó tömegben csak egy pillanatra is láthassa, ezért gyors megoldásra volt szükség, hogy el ne szalassza a megfelelő pillanatot. Elképzelhető, hogy nem nagyon gondolta végig cselekedetét, de amit tett, az üdvösséget hozott számára. Semmi különös nem lett volna abban, ha a köznépből valaki felkapaszkodik a fára, hogy lássa az arra elhaladó Mestert. De egy köztisztviselő számára ez a fára mászás a nép szemében, minden más körülménytől eltekintve, nevetség és gúny tárgyává tehette volna. Azonban nem így történ.

Más körülmények között, nagy valószínűséggel azzá is válik, de most maga a Megváltó jelenléte és főleg az, hogy felfigyelt rá és megszólította, inkább a csodálkozó várakozást váltotta ki a körülállókban, mintsem a nevetést és gúnyolódást.

Mindez üdvösségére lett az öreg fináncnak, mert maga az Emberfia tért be hozzá vendégségbe, és biztosította őt és házát az üdvösség tekintetében. És ez a tény nem engedte meg a tömegnek, hogy nevessen, hogy gúnyolódjon, hanem Istent magasztalva teltek el hálával.

Milyen boldogság lenne számunkra is, ha üdvösségünk érdekében le tudnánk győzni minden egyes alkalommal a dilemmáinkat a felett, hogy mint mondanak majd az emberek! Aki erre képes, annak minden időben és minden nap érvényes Krisztus Zakeushoz intézett szava: „Ma üdvösség köszöntött e házra”.

Explore posts in the same categories: Prédikációk

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: