Konstantinápolyi Szent Olimpiáda – diakonissza -I.


Halálának 1600. évfordulója alkalmából

– a terjedelmes leírást több részletben közöljük –

Olimpiada-diakonisaSzent Olimpáda főnemesi családból származott. Apja az egyik legismertebb korabeli, Anasziev római családból származott. Anyja pedig annak az Ablabiának volt a lánya, akinek álmában megjelent maga Szent Miklós és megfenyegette, hogy amennyiben nem engedi el a hamis vádakkal elítélt három férfit, őt magát férgek emésztik fel, és egész családja elvész. Szent Miklós életéből tudjuk, hogy mivel meghallgatta a szent fenyítését, nem is halt ki a családja, sőt, a tisztesség ritka sarja fakadt belőle, unokája személyében – Szent Olimpiádában.

Anyját még gyermekkorában eljegyezték Konstantinnal (+350), Konstantin császár fiával. Azonban Konstantin halála miatt ez a házasság nem volt tartós, így az örmény király fiához, Szelek Anaszievhez ment feleségül. Szent Olimpiáda közeli rokona volt Palládiusz püspök is, az ismert egyiptomi paterikum szerzője.

Ez a családi és rokoni háttér, az ismertség, a vagyon, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a történelem feljegyezze Olimpiáda nevét. De nem ez volt az ő igazi méltósága, hanem a rendkívül magas fokú lelkiségével emelkedett környezete fölé. Mint fényes csillag világított a kor szentjeinek sokasága között.

Teológus Szent Gergely volt a lelkivezetője, és az ő ismert írásai: „Tanácsok Olimpiádának”. Sok olyan lány számára volt ez útmutató, akik a tisztesség útján akartak fáradozni. Nagy Szent Bazil öccse, Nüsszai Szent Gergely, Olimpiáda kérésére, terjedelmes kommentárt irt az Énekek éneke könyvéhez. Gyermekkorában Amfilochij nővére és Teológus Szent Gergely nénje voltak nevelői. Azonban életének legtermékenyebb és fájdalmas időszakában maga Aranyszájú Szent János volt a tanítója. Ebben a rendkívüli környezetben ritka szépségű lélek kristályosodott ki benne. Éppen ezért, a róla szóló írások sora, amelyek kortársai alkotásaiként maradtak ránk, kétséget kizáró hitelességgel keltik életre a róla alkotott képet, elbeszélve nem csupán az ő tisztességének külső megnyilvánulásait, de lelki állapotáról és gondolatvilágáról is hitelesen tanúskodnak.

Szent Olimpiáda Konstantinápolyban született 370 körül. Korán elveszítette szüleit és a legközelebbi hozzátartozóit. Már kislány korában megismerte a veszteség fájdalmát és a magányt. Isten gondoskodása folytán azonban ritka tanító kezébe került: a bölcs és jóságos Feodosziához, és ez lehetővé tette, hogy Olimpiáda korának tisztes emberei körében élhessen. Feodoszia a jó erkölcsre vezette Olimpiádát, minden jó szó és tett élő képe volt a kislány számára. Hiszen nem volt ő más, mint maga az igazságban hangos szavú, felülmúlhatatlan Amfilochij püspök nővére. Így az egyelten leányzó, aki minden kétséget kizáróan, szerető szülei féltett kincse lehetett volna, olyan nevelőnőt kapott – mélységesen hívő asszonyt, aki minden figyelmét arra összpontosította, hogy a kislány előtt elkerülhetetlenül feltárja az igaz Istent. Az ő tiszta lelke pedig olthatatlan szomjjal fogadja az üdvözítő szavakat, és amikor már eléri az értelmes kort, felveszi a Szent Keresztséget. Ettől fogva figyelmen kívül hagyva fiatal korát, visszavonhatatlanul átadja magát a küzdelmeknek: az ima, a böjt, a Szentírás és más tisztes keresztény irodalom olvasása foglalta le szinte minden idejét. Aranyszájú Szent János leveleiből tudjuk, hogy már gyermekkorától harcba szállt a bűn minden csirájával, akarata erejével győzedelmeskedve felettük. Gyermeki imáiban segítséget kérve, hogy azok ne tudjanak szenvedéllyé és bűnös megszokássá alakulni.

Elérve a felnőttkort, Olimpiáda a főváros egyik legvonzóbb személyiségévé vált – rendkívüli szépségű, kedves lány, fölöttébb szerény jellemmel, éles elmével, kimagasló ideálokkal. Nem ismeretes, hogy csak jegyese, vagy felesége is volt Nevridiosznak, de a Mennyei Vőlegény iránti lángoló szereteténél fogva, élete végéig megőrizte szüzességét. Jóllehet, még a házasságra való lépése előtt, a már hajlott korú Teológus Szent Gergely a fiatal Olimpiádának megírta „Tanácsait”, amelyek csupa kedves és atyai szeretettől vezérelt tanácsok voltak, mint olyannak, aki méltó erre a szeretetre: „Lányom, ezt a hasznos ajándékot küldöm neked. Én, Gergely küldöm ezt, mert az atyai tanács a legjobb. Olimpiáda, nem a drágakövekkel vegyített arany szolgál az asszonyok ékességére. Királyi arcodat ne borítsa pír, a tetszelgő szépség, a mulandóság képe. A bársony, arany, csillogó-villogó öltözetet hagyd azokra, akiket nem ékesít fényes élet. Te inkább az ártatlanság dolgában fáradozzál, annak a szépségnek ügyében, amely méltó a benső szemek csodálatára. A jó erkölcs az asszony számára a legszebb virág, melynek jövője, dicső, méltóságteljes és változatlan szépsége van”.

Explore posts in the same categories: Szentek élete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: