Szent anyánk – Egyiptomi Mária


Maria_egypt Nagyböjt ötödik vasárnapja

Szent anyánk, Egyiptomi Mária élete egyike a legfigyelemreméltóbbaknak, melyet bárhol is fellelhetnénk. Soha asszony nem volt ennél jobban lezülött, mint Mária. Egész élete a romlottság, az istenkáromlás, a lelki és testi önpusztítás és mindenfajta förtelmesség élete volt. Ám egyszer …

Isten, Aki számos és különös módon munkálkodik, elvezette õt Jeruzsálembe, a Szent Feltámadás templomához. Itt, Isten kegyelmének csodája hullott rá: egyetlen pillanat alatt lehullottak lelkérõl a Sátán bilincsei és béklyói, és Krisztus üdvösségének fénye ömlött rá és töltötte be egész lényét.

Most hogy e reménység örömére rátalált, a pusztaságba menekült. Itt a sivatag csendjében, egyedül az õ Megváltójával, a Szent Szűz közbenjárása által megerősítve harcolt Mária az ördög ellen. Beteljesítve a Szentírás Szavait és „keresztre feszítve a testet”, még testben élvén felemelkedett az angyali élet magasságáig.

Isten nem engedte, hogy ez a csodálatos átváltozás rejtve maradjon, hanem felfedte az egész emberiség előtt, hogy az Ő kimondhatatlan szeretetének és kegyelmének csodája szerteáradhasson erről a Szentről és reményt adhasson mindenkinek.

Teljesen helyénvaló az, hogy a Nagyböjt egyik vasárnapja (az ötödik) Egyiptomi Mária emlékének van szentelve, mert kevés élet hordozta a feltámadt Krisztus átformáló erejének ennél nagyobb tanúbizonyságát; és valóban, Egyiptomi Mária még testben élvén a halálból támadt fel az életre.

„Megvirradt a Kereszt Felmagasztalásának szent napja – és én még mindig fiatalokra vadászva szállingóztam ide-oda. Hajnalhasadáskor észrevettem, hogy mindenki a templomba igyekszik, így én is utánuk eredtem. Amikor közeledett a szent felmagasztalás órája, én is megpróbáltam utat törni a templom ajtaján keresztüljutni igyekvõ, tülekedő tömegben. Végül, nagy nehézségek árán, sikerült magam bepréselni, majdnem egészen a templom bejáratáig, ahonnan bemutatták az embereknek a Kereszt életadó Fáját. De amikor a küszöbhöz értem, melyen mindenki keresztülhaladt, valami erő állított meg, amely megakadályozta, hogy belépjek. Közben a tömeg félresöpört és a tornácon találtam magam egyedül. Azt feltételezvén, hogy ez asszonyi gyengeségem miatt történt, ismét elkezdtem utat törni a tömegben, megpróbálván előrenyomakodni. De mindhiába küzdöttem. Ismét a küszöbhöz értem, melyen keresztül mások minden akadály nélkül beléptek a tempolmba. Úgy tűnt, egyedül engem nem ereszt be a templom. Olyan volt, mintha egy ott álló katonai különítmény akadályozta volna meg belépésemet. Ismét kitaszított ugyanaz a hatalmas erő, és újra a tornácon álltam.

Háromszor vagy négyszer tettem kísérletet, végül kifáradtam és nem maradt erõm tülekedni és hogy lökdössenek, így hát félrevonultam és megálltam a tornác sarkában. És csak ekkor kezdett nagy nehézségek árán, felderengeni bennem, és csak ekkor kezdtem megérteni annak okát, hogy miért akadályoztattam meg abban, hogy láthassam az Életadó Keresztet. Az üdvösség szava gyengéden megérintette szemeimet és szívemet, és feltárta előttem, hogy tisztátalan életem állt útjába belépésemnek. Könnyekre fakadtam és jajgatásba törtem ki és ütni kezdtem mellkasomat, és szívem mélyéből sóhajtozni kezdtem. Így álltam könnyezve, amikor megpillantottam Isten legszentebb Szülőjének ikonját önmagam felett.”

Advertisements
Explore posts in the same categories: Szentek élete

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: