Miért tartsuk be Isten törvényeit – III.


Elérhetetlen?

Korunkban az ószövetségi parancsolatok „ne ölj”, „ne törj házasságot”, sokak számára betarthatatlannak tűnnek. De akkor mit is mondjunk Krisztus parancsairól, amelyek, az általános vélemény szerint, sokkal magasabb követelmények elé állítanak bennünket: Hallottátok a régieknek szóló parancsot: ne ölj! Aki öl, állítsátok a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek: már azt is állítsátok törvényszék elé, aki haragot tart… Hallottátok a régieknek szóló parancsot, házasságot ne törj.  Én pedig azt mondom nektek: mindaz, aki bűnös kívánsággal asszonyra néz, szívében már paráználkodott vele… Hallottátok a parancsot: szemet szemért, fogat fogért! Én pedig azt mondom nektek: ne szállj szembe a gonosszal, hanem ha megütik arcod jobb felét, fordítsd oda a balt is – Mt 5, 21-22, 27-28, 38-39.

És lám, ha az ember összeméri ezeket a törvényeket saját erejével, arra a következtetésre jut, hogy ezek a szabályok teljesen megvalósíthatatlanok.  Ezért sokan gondolják úgy, hogy az Evangéliumi parancsolatok teljesíthetetlenek és, hogy alapjában az Isten nem avégett adta ezeket az embernek, hogy betartsa azt, mint valami mintát, amelyre törekedhetünk, de ami viszont sohasem lehet elérni, vagyis, hogy felismerve annak tényét, hogy mindezek elérése lehetetlen, az emberek felismerjék esendőségüket, és ekképp jussanak el az alázatra.

Mindemellett az Evangélium szószerinti fordítása „Örömhír” – de mi öröm és mi jó lehet abban, ha arról értesülünk, hogy az emberek esendőek, és nem valóak semmire azon túl, hogy felismerjék esendőségüket? És egyáltalán, lehet-e jónak nevezni azt az urat, aki olyan parancsolatokat ad, melyeket tudatosan nem lehet betartani, mindamellett, hogy ezek betartása az üdvösség szabályzatául szolgálnak?

Azok, akik így gondolkodnak, magát Istent egy olyan fasiszta tiszthez hasonlítják, aki az elfogott partizánnak azt mondja: ha el tudsz számolni háromig akadozás nélkül, akkor elengedünk, ha pedig nem, akkor kínozni fogunk. A partizán pedig izgalmában elkezd számolni: egy – kettő – a háromnál megakad a nyelve. A tiszt pedig széttárja a karját és azt mondja: sajnálom, látod, te vagy a hibás…

Nem, az igaz Isten, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra – Mt 5,45, és aki mindenkinek bőven, szemrehányó szavak nélkül ad – Jakab 1,5, és Isten, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére – 1Tim 2,4, egyáltalán nem ilyen.

Itt egy másik összehasonlításnak van helye – az apa, aki azt látja, hogy fia egy mély gödörbe esett, egy ágat nyújt le neki és parancsolja: kelj fel, fogd meg az ág végét, és felhúzlak. Amint látjuk, mindenképp az atya az, aki üdvözít (ment meg), de ha a fiú nem teljesíti a kapott parancsot, akkor nem üdvözül.

Advertisements
Explore posts in the same categories: Lelkiség

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s


%d blogger ezt kedveli: